|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
A Münnich Ferenc Társaság közgyűlése (1. rész)
|
1989. szeptember 2., szombat - A Munkások Marxista-Leninista Pártja anarchista színezetű kezdeményezés, ahhoz a Münnich Ferenc Társaságnak (MFT) semmi köze, attól egyértelműen elhatárolódik - jelentette ki Aggod József, az MFT intéző bizottságának alelnöke szombaton Budapesten, a nemzeti színű és vörös zászlókkal feldíszített ELTE TTK Gólyavárában. A társaság közgyűlésén - amelynek jelszava ,,Hűség a szocializmushoz,, volt - 19 megye és Budapest 400 küldötte vett részt. Jelen volt Rajki Sándorné, az MSZMP Politikai Intéző Bizottság tagja is.
A közgyűlést levélben üdvözölte Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Ebben egyebek közt rámutatott: nagyon rokonszenves számára, hogy a Münnich Ferenc Társaság nem a tagadás ma oly divatos álláspontját képviseli, hanem az előremutató közös cselekvés módozatait kutatja. Őszinte örömét fejezte ki, hogy a társaság nagy felelősséggel lfoglalkozik a nép sorskérdéseivel. Aggod József beszámolójában hangsúlyozta: a társaság célja a népi demokratikus és szocialista forradalom vívmányainak megőrzése, továbbfejlesztése. Az olyan reformokat ellenzik, amelyek a szocialista értékek elsorvasztását célozzák. Ugyanakkor síkra szállnak a népi, demokratikus és szocialista célzatú reformokért, sőt, a radikális átalakításokért. Mint mondta, a kommunisták nemcsak a múlt, hanem a jelen és a jövő forradalmárai, újítói is. Szólt arról is, hogy a társaság ellenzi a sztrájkokat, de nem fogadhatja el szó nélkül, hogy a dolgozó nép figyelmen kívül hagyásával döntsenek tulajdonról, árakról. Ezért vállaltak szolidaritást a SZOT kezdeményezésével. Berényi Ferenc ügyvezető titkár a szervezeti életről adott áttekintést. Elmondta, hogy a társaság 1984-ben történelmi bizottságként kezdte meg munkáját, miután néhányan arra vállalkoztak, hogy összegyűjtik a Münnich Ferenc életével kapcsolatos emlékeket. Politikai szervezetté 1988 őszén váltak. Munkájukat a népfront önálló szervezeteként végzik, s kritikai szövetségesei az MSZMP-nek. Bírálta ugyanakkor az MSZMP budapesti reformkörének platformját, amely szerinte polgári restaurációs törekvéseket tartalmaz. Berényi Ferenc úgy vélekedett, hogy a sokat emlegetett csendes többségnek igenis van véleménye. Ezért az MSZMP nem felejtheti el, hogy a munkások, a dolgozók pártja. (folyt. köv.)
1989. szeptember 2., szombat 16:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|