|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
- Beszélő 27.száma - 9. folyt.
|
A reprivatizálás spontán módja lehet, hogy a vállalati menedzserek egy része a vállalatokból kiszivattyúzott növekvő magánjövedelmét tőkésíti, és előbb-utóbb önálló vállalkozásba kezd. Ez azonban az új elit kétlakiságra való hajlama. A kétlakiságból származó előnyök vonzása miatt valószínűleg nem lesz gyakori. Az ország gazdasági teljesítménye nem fog számottevően javulni, sőt inkább a válság elmélyülése valószínű. Ugyanakkor a jövedelmi különbségek ugrásszerű növekedése várható, de ez alapvetően nem a piac értékítéletét fogja tükrözni. Az új elit várhatóan nyugat-európai életszínvonalat ér el. Az egyik legjövedelmezőbb terület az "új" gazdasági mechanizmus pénzügyi és vállalati intézményrendszerének kialakításában való részvétel lesz. A másik oldalon megjelenik a tömeges szegénység. Nem kizárt, hogy a gazdasági lecsúszás folyamatának megállítására a bürokrata új elit reform-diktatúra bevezetésével fog próbálkozni. Ennek feltétele az erős pártok megnyerése. Célja a nagyvállalati menedzser új elit letörése, vagy kompromisszumra kényszerítése, az éleződő szociális elégedetlenség elfojtása és a külföldi tőke tömeges importja. Ha jól értem, ezt az utat nevezi Boszka Éva technokrata variánsnak Reformzsákutca cimű tanulmányában. Századvég, 1988. 6-7. szám. Ez azonban szerintem nem valószínű. Még ha az erős pártok megnyerése, valamint a nagyvállalati menedzser új elit leszerelése sikerülne is, és az érdekeit nem, vagy csak gyengén artikuláló rétegeket kívül lehetne is rekeszteni a politikai arénán, az elitek demokráciáját és a külföldi tőke biztonságát gyakori éhséglázadások zavarnák meg. Úgy gondolom, a társadalom lázas állapota előbb riasztaná el a valóban jelentős nagyságrendű külföldi tőkét, mintsem hozadékából jól lehetne lakatni a szegényeket és a kettészakadó középosztály nagyobbik, lefelé tartó rétegét. (folyt.)
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|