|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Középszintü politikai tárgyalások - nemzeti háromszög (3. rész)
|
A tájékoztatás és az információ kérdésével foglalkozó bizottság nevében Csikós József (MSZMP) egyebek között arról szólt: mindhárom fél fontosnak tartja az alkotmányban rögzíteni, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság mindenkit megillető, alapvető emberi jog. Megegyezés született arról, hogy a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda ellenőrzésére létre kell hozni a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságát. A kormány mellett működő öttagú testület tagjait konszenzussal választanák pártatlan, elismert szakemberekből. A nemzeti tömegtájékoztató eszközöknél alapelvnek kell tekinteni, hogy pártatlanul ismertessék a magyar politikai és gazdasági élet eseményeit, egyenrangúan kezeljék a pártokat. Ebben fokozott felelősség hárul az intézmények vezetőire. A bizottság fontosnak tartja, hogy véleményt nyilvánítson a készülő postatörvény frekvenciafelosztási elveiről véleményt nyilvánítson. Sólyom László (EKA) kifogásolta, hogy a korábbi albizottsági megegyezés ellenére középszinten még mindig nincs megegyezés a kerekasztal-üléseket követő tévéműsorokról. Az EKA szerint tárgyalni kellene a korábban üldözött sajtó rehabilitálásáról is. Az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtésével foglalkozó bizottság képviselője, Murányi Zoltán (harmadik oldal) hangsúlyozta: egyetértenek az állampolgári jogok szószólója (ombundsman) intézményének felállításával. Vita van viszont a Munkásőrség sorsáról. Az EKA a fegyveres testület megszüntetését követeli, az MSZMP és a harmadik oldal azonban ezzel nem ért egyet. Tamás Gáspár Miklós (EKA) megjegyezte: az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak a munkásőrség, hanem minden paramilitáris szervezet (például MHSZ, Ifjú Gárda) megszüntetését elengedhetetlennek tartja. Ezután következett a további napirendi pontok megtárgyalása - de már a sajtó kizárásával. A megvitatandó témák között szerepeltek: a Btk. és a büntetőeljárási törvény; az erőszakos eszközök alkalmazása kizárásának garanciái; a választójogi, illetőleg a párttörvény. Az MTI értesülései szerint az EKA javasolni kívánja, hogy az albizottságok tanácskozásain is tegyék lehetővé a sajtó részvételét. A tárgyalás a késő esti órkban is tartott. (MTI)
1989. augusztus 24., csütörtök 21:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|