|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Augusztus 2O-i ünnepségek (31.rész)
|
A misét celebráló Paskai László biboros, Magyarország primása, esztergomi érsek szentbeszédében hangsúlyozta: az idei ünnep sajátossága, hogy több mint négy évtized után, a régi hagyományoknak megfelelően körmenetben kísérhetik a hívők a Szent Jobbot Budapest utcáin. A körmenet nem csupán egyházi szertartás, hanem egyben a magyar nép hódolata is első királya előtt, hiszen a Szent Jobb nemcsak egyházi, hanem nemzeti ereklye is. Emlékeztetett arra, hogy az utolsó körmenetet 1947-ben Mindszenti József bíboros, hercegprimás vezette, aki kijelentette, hogy Magyarország ezeréves múltja Szent Istvánban testesül meg legkifejezőbben. A magyar nép büszkén őrzi a Szent István-i hagyományokat a családban, a társadalomban. A 42 évvel ezelőtt elhangzott megállapítás ma is aktuális - tette hozzá a prímás, majd arról szólt, hogy az államalapító a magyar nép apostola volt, aki népét a kereszténység felvételéhez segítette. Szerzeteseket, igehirdetőket hívott az országba, törvényben biztosította a keresztény hit terjesztésének eredményességét. Paskai László kiemelte: büszkén őrizzük a királytól kapott legnagyobb és időtálló értéket: a nemzet építésének felelősségtudatát. A továbbiakban kijelentette: mai életünk sokféle társadalmi változása, a megújulás egyik fontos összetevője az emberek erkölcsi magatartása, tisztessége, felelősségtudata. Ez az erkölcsi alap a nemzet életének, történelmi távlatának is igazi belső tartalma. Végül felhívta a figyelmet a határainkon kívül élőkre, az erdélyi magyarokra is, akik magyarságuk miatt szenvednek, s akik érdekében cselekedni kell. A liturgia úrfelmutatással, illetve áldoztatással folytatódott, majd elindult az országos Szent Jobb körmenet. A Szent István tér-Guszev utca-Arany János utca-Bajcsy-Zsilinszky út-Szent István tér útvonalán elhaladó menetben ott voltak a magyar állami élet vezető személyiségei, a diplomáciai képviselet számos tagja, a különböző - női és férfi - szerzetesrendek, a papság képviselői. A menet közepén haladt a Szent Jobb, mögötte a bíboros főpásztor. A körmenet befejezése után a nemzeti ereklyét ismét visszahelyezték őrzési helyére, a bazilika Szent Jobb kápolnájába. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 20:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|