|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: tudósítás Magyarországról - Pozsgay, Horváth (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. augusztus 17. csütörtök (MTI-tud) - A Deutschlandfunk rádióadó csütörtök esti műsorában magyar politikai tényezők állásfoglalását idézve ismét megállapította, hogy az NDK-menekültek magyarországi problémáját Bonn-nak és Berlinnek kell megoldania. A nyugatnémet rádiótársaságok munkaközössége, az ARD Budapestre küldött tudósítójának Pozsgay Imre államminiszter és Horváth István belügyminiszter nyilatkozott.
Előbbi - arra a kérdésre válaszolva, hogy az NDK nem elégedetlen-e Magyarország magatartásával - kifejtette: nem láthat bele abba, hogyan gondolják ezt Berlinben. Egyet azonban elmondhat: nem magyarok okozták azokat a problémákat, amelyek az NDK-állampolgárokat országuk elhagyására késztetik. Sajnos a probléma itt játszódik le Magyaroszágon, de az ok nem itt van. A belügyminiszter azt hangoztatta, hogy az NDK-állampolgárok tömeges menekülése Magyarországon keresztül nem rontotta a viszonyt az NDK-val. Megértéséről biztosította azokat a keletnémeteket, akik személyes okoknál fogva hagyják el hazájukat, hozzáfűzve azonban, mindez nem érintheti az államközi kapcsolatokat. Az emberi jogokról alkotott magyar elképzelés szerint a magyar határokat nem kívánják a magyar lakosságtól és ezektől az emberektől megoltalmazni. Az államminiszter emlékeztetett arra a magyar álláspontra, amely szerint a kérdés nem a genfi menekültügyi megállapodás fogalomkörébe tartozik, hanem áttelepülési ügyként értelmezhető. Szomorú lenne, ha a világ olyan problémáért marasztalná el Magyarországot, amely egészen más országban keletkezett - mondotta. A ZDF televízióállomás esti híradójában ismét részletes riportban mutatta be a menekülteknek nyújtott humanitárius segítséget, illetve azt, hogy az NSZK nagykövetségén kívül is mintegy háromszáz NDK-állampolgárt látnak el. Mint a tévé jelentette, magyar családok is felajánlották, hogy elhelyeznek maguknál NDK-sokat. (folyt.)
1989. augusztus 17., csütörtök 20:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|