|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar ellenzékiek felhívása a segélyező országokhoz
|
László Balázs, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1989. augusztus 7. hétfő (MTI-tud.) - Öt magyar ellenzéki - a Szabad Demokraták Szövetségének tagjai - a francia Libérationban megjelent cikkében felhívta a Magyarország és Lengyelország segélyezésével foglalkozó nyugati országokat, hogy ne szalasszák el a jó alkalmat a magyar politikai és gazdasági rendszer átalakításának befolyásolására.
Bauer Tamás, Kis János, Rév István, Soós Károly Attila és Tardos Márton a független baloldali lap számára írt oldalas cikkükben kifejtették, hogy a külső adósságteher fojtogatja a magyar gazdaságot és katasztrofális szociális feszültségekhez, az életszínvonal leromlásához, kivándorláshoz, munkanélküliséghez vezethet. Ezért arra biztatták a nyugati országokat, hogy enyhítsék összehangoltan a magyar adósságszolgálati terheket a kamatok csökkentésével, távlatilag pedig vegyék komolyan fontolóra Magyarország belépését a Közös Piacba. Az öt ellenzéki szemére vetette a nyugati kormányoknak és bankoknak, hogy az elmúlt 15 évben sokszor felületes elbírálással osztogatták a kölcsönöket. A sztálinista tervgazdálkodás ezekben az országokban ezekkel a hitelekkel odázgatta el csődjét, másrészt soha meg nem térülő képtelen beruházásokba fogott. Véleményük szerint Magyarországnak most támogatásra, nem újabb segítségre, azaz kölcsönökre van szüksége. Arra, hogy ,,vessenek véget a (kereskedelmi) megkülönböztetésnek, intézményesen garantált és a kölcsönös érdekek elismerésén alapuló, állandó és normális gazdasági és politikai kapcsolatokat,, tartsanak fenn. A Nyugat segítse elő a piacgazdaság kiépülését például nagyarányú tőkeberuházásokkal. Segítsen fokozatosan felszámolni az állami tulajdon túlsúlyát, hogy nyugati típusú vegyesgazdaság jöhessen létre. Cserébe követeljék, hogy a magyar kormány biztosítson még nagyobb kedvezményeket a külföldi befektetőknek és kérje felvételét az EK-ba. Az ellenzékiek érvelése szerint mindez kölcsönösen előnyös lenne a magyar gazdaságnak, a lakosságnak, a nyugati befektetőknek és a kormányoknak is. +++
1989. augusztus 7., hétfő 19:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|