|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Választások magyar módra
|
London, 1989. július 30. (BBC, Kerekasztal) - Kedves hallgatóink, múlt héten szombaton rendezték meg Magyarországon az első, valóban szabad választásokat. Időközi választásról volt szó négy választókerületben: Szegeden, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten és Gödöllőn. Gödöllőn az ellenzék képviselőjelöltjét, Roszik Gábort választották meg képviselőnek az Országházba. Ő az első szabadon megválasztott parlamenti képviselő. A másik három választó kerületben nem szavaztak elegen ahhoz, hogy érvényesek lettek volna a választások, így augusztus 5-ikén újra szavazniuk kell a választópolgároknak, hogy ezeknek a választókerületeknek is legyen képviselője az Országgyűlésben. Angliában a választásokról megoszlottak a vélemények. Voltak, akik - közöttük a BBC budapesti tudósítója is - a választók közönyéről beszéltek, az ellenzék vereségéről. Az angol közvélemény arra számított, hogy Magyarországon az ellenzék olyan győzelmet arat, mint Lengyelországban a Szolidaritás. Voltak olyanok is, akik a magyarországi időközi választást az ellenzék győzelmének tekintették, ilyen értelemben írt a választásról a nagy tekintélyű Daily Telegraph és ilyen értelemben az angol rádiónak Bíró Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöke is. Mit kell gondoljunk tehát erről a történelmi jelentőségű magyarországi választásról? A Kerekasztal mellett munkatársunk, Jotiski László, Schöpflin György, a londoni egyetemen a politikai tudományok tanára, valamint a Great-Britannian Est European Center, a Nagy-Britannia Kelet-Európa Központ meghívására Londonban tartózkodó Lukász Miklós, a Magyar Kereszténydemokrata Néppárt szervezőbizottságának tagja és telefonon Budapestről kapcsolódik bele a beszélgetésbe Krassó György, a Magyar Október Párt alapító tagja. Tehát mit kell gondoljunk erről a választásról? (folyt.)
1989. július 30., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|