|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Nyers, Grósz - Gorbacsov (2.rész)
|
Mihail Gorbacsov megkérdezte a magyar pártvezetőktől: merre orientálódik Magyarország, Kelet vagy Nyugat felé? Nyers Rezső válasza szerint hazánk egyfajta híd szerepet kíván betölteni, változatlanul fontosnak tekinti a szocialista régiót, de a szocialista kapcsolatrendszerben lévő feldatainkat sem tudjuk ellátni a tőkés gazdasággal kialakított kontaktusok fejlesztése nélkül. Mint fogalmazott: kétpiacos koncepcióban gondolkodunk, s ehhez népi támogatás van Magyarországon. Mindkét fél foglalkozott a pénzügyi rendszer fogyatékosságainak kiküszöbölésével és a nemzetközi pénzügyi intézményekhez való viszonnyal. Közös vélemény volt, hogy a pénzügyi intézményekkel kialakított szoros kapcsolatok nem feltétlenül jelentik a nemzeti önállóság feladását, függőségi helyzet kialakulását, s minden ország saját adottságainak megfelelően dönti el a bekapcsolódás mértékét. A magyar-szovjet kapcsolatokat áttekintve a tárgyalásokon megfogalmazódott: mindkét fél törekszik a kontaktusok fejlesztésére, a politika, gazdaság és a monetáris kapcsolatok terén egyaránt. Az együttműködés fejlesztéséhez jó alapot teremt, hogy a két párt lényegében azonos módon ítéli meg a szocialista társadalom megújításának kérdéseit. Az MSZMP támogatja a peresztrojka politikáját, a szovjet párt pedig nagyfokú megértést tanúsít a magyar politika iránt. Segíti az együttműködés fejlesztését az is, hogy azonosan gondolkodunk a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről is. Magyarország számára nagy segítséget jelent az a külpolitika, amelyet a Szovjetunió folytat, különösen Európában. Szó esett olyan kérdésekről is, hogy a két párt újabb politikai impulzust kíván adni a kétoldalú gazdasági kapcsolatok uj megalapozásának. Ennek keretében a magyar fél az ősz folyamán átadja azokat a konkrét elképzeléseit, amelyek a gazdasági kapcsolatok megújítására, elsősorban az elszámolási rendszer átalakítására, a részleges konvertibilitás bevezetésére vonatkoznak. Hangsúlyozták, hogy ez a két kormányzat feladata, de kormányzó pártok, az SZKP és az MSZMP elvi egyetértése nagy ösztönzést adhat. Mint ismeretes, erről Grósz Károly márciusi moszkvai látogatásán született elvi megállapodás. A konkrét szakértői munka azóta megkezdődött, s őszre várhatók ennek első konkrét eredményei. Grósz Károly kifejtette a szovjet pártvezetőnek, hogy az MSZMP nagyra értékeli azt, ahogyan a Szovjetunióban, Kárpátalján segítséget nyújtanak az ott élő magyarság kulturájának, nemzeti identitásának megőrzéséhez. (folyt.) +++
1989. július 25., kedd 13:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|