|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Uránbányász demonstráció lesz Pécsett
|
1989. július 12., szerda - Tömegdemonstrációt szerveznek a jövőjükért aggódó mecseki uránbányászok. A sorozatosan megrendezett röpgyűléseken a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói úgy határoztak, hogy az idei bányásznapot megelőzően - augusztus 30-án - felvonulást tartanak a pécsi uránvárosban, amit munkásgyűlés követ a városi sportcsarnokban. A nagygyűlésre meghívják az illetékes országos és helyi szervek vezetőit, s választ kérnek tőlük az uránbányák tervezett bezárásáról.
Mint ismeretes: a gazdasági élet racionalizálásával összhangban felmerült a mecseki uránérc-bányászat megszüntetésének terve is. A Minisztertanács később dönt csak a bányavállalat sorsáról, ám a különböző nyilatkozatok, hírek és rémhírek érthető nyugtalanságot keltettek a MÉV dolgozói körében. Ezért kezdeményezték, hogy tömeges megmozdulással hívják fel a közvélemény figyelmét az uránbányászok helyzetére. A vállalati szakszervezeti bizottság természetesen egyetértett az akció gondolatával, s ennek nyomán került sor - az üzemi bizottságok szervezésében - a röpgyűlésekre. Valamennyi munkahelyen felhatalmazást adtak a bányászok a szakszervezeti bizottságnak, hogy megkezdje az augusztus 30-i megmozdulás előkészítését. A választás azért esett erre a napra, mert gondolatilag hozzá akarják kapcsolni a bányásznaphoz, ugyanakkor nem akarják megzavarni az ünnep hangulatát. A demonstráció hétköznapra esik, s hogy ne legyen sztrájkjellege, a bányászok vállalták: egyik szabadnapjukon ledolgozzák a késő délutáni műszakot. Gyulai Sándor, a mecseki ércbányászati vállalat szb-titkára az MTI munkatársának elmondta, hogy az uránbányászok megmozdulása nem a szükségszerű gazdasági döntések ellen irányul, hanem befolyásolni kívánja azokat. Fel akarják hívni az illetékes állami szervek figyelmét, hogy döntésük több ezer mecseki bányász sorsát közvetlenül, további sok ezer pécsi-baranyai ember jövőjét pedig közvetett módon érinti. Biztosítékot kérnek tehát arra, hogy a jövőben is tisztességes munkával gondoskodhatnak önmaguk és családjuk megélhetéséről. Pécs és Baranya más vállalatainak szakszervezeti bizottságai máris jelezték, hogy támogatják az uránbányászok kezdeményezését. (MTI)
1989. július 12., szerda 15:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|