|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Munkásgyűlések a mecseki ércbányáknál - Az uránbányászok nem várták a vállalat megszüntetésének hírét (1. rész)
|
1989. május 2., kedd - A mecseki uránbányászok ezreit váratlanul érte vállalatuk megszüntetésének híre, amiről Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár vasárnapi tévé-nyilatkozatából értesültek. A vállalat vezetői ezért az ünnepek utáni első munkanapon, a kedd délutáni műszakváltáskor tartott munkásgyűléseken tájékoztatták a dolgozókat a sorsukat érintő kérdés hátteréről. A kollektívák nevében azt is megfogalmazták, hogy változatlanul alapvető feladatuknak tekintik az 1993-ig szóló magyar-szovjet uránegyezményben foglaltak teljesítését.
A vasárnapi TV-Híradóban a miniszteri tárca várományosa azt mondta, hogy a vállalatot két-három év múlva felszámolják, mert évente kettő és félmilliárd forintos állami támogatásra szorul. Az uránbányászok már rég sürgetik ugyan a jövőjükre vonatkozó tájékoztatást, most mégis váratlanul érte őket a hír. a kormányzati döntést ugyanis az év második felére várták, s tudomásuk szerint annak előkészítése során mérlegelik a vállalatnak a hazai energiatermelésben, környezete gazdasági életében betöltött szerepét, működésének népgazdasági előnyeit, kiegészítő tevékenységének jelentőségét is, nemcsak az állami támogatások szükségszerű csökkentését. A munkásgyűléseken elhangzott tájékoztatójukban a vállalat vezetői hangsúlyozták, hogy korainak és váratlannak tartják az államtitkár kijelentését, amíg a kormány meg nem hozta döntését az ügyben. Azt is elmondták, hogy a bányaművelés mélyülésével, az ércesedési viszonyok romlásával összefüggő gondok, valamint az infláció, az adórendszer és a világpiaci árcsökkenés okozta külső körülmények kedvezőtlen hatásai ellenére a mecseki ércbányászat javította hatékonysági mutatóit, amelyek nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. Hangoztatták továbbá, hogy a két és félmilliárdos támogatást ugyan nem szünteti meg, de számottevően ellensúlyozza a vállalat dollárt kiváltó tevékenysége és a Paksi Atomerőmű által befizetett különbözeti termelői forgalmi adónak az uránbánya vállalatra jutó hányada. Varga Mihály, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vezérigazgatója az MTI munkatársának elmondta, hogy az ércbányászat eszközeit nem könnyű a termékszerkezet-váltás szellemében más célra átcsoportosítani, de a vállalkozási tevékenységüket már eddig is bővíteni igyekeztek, szorgalmazzák műszaki-fejlesztési eredményeik szélesebb körű hasznosítását. (folyt.köv.)
1989. május 2., kedd 19:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|