|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Május 1-jén nyitnak a strandok (2. rész)
|
Az igazgató nehéz megélhetésük okát egyebek között abban látta, hogy az idegenforgalom - bár rendkívüli mértékben kihasználja a főváros gyógyvíz-adottságait - a fürdők fejlesztéséért nem hajlandó áldozni. A Gellért szálló például csupán kétmillió forintot fizet a fürdő használatáért, ez azonban összbevételeinek csak 1 százalékát teszi ki. Az igazgató e helyzetben már azt is sikerként könyvelte el, hogy négy hónapos tárgyalás-sorozat után a térítés 1.5 százalékra emelkedett, jóllehet, a fürdőigazgatóság ennek háromszorosát szerette volna megkapni. A gondok közé sorolta azt is, hogy az SZTK - monopolhelyzete miatt - megteheti, hogy az 1981-es áraknak megfelelően fizet a fürdőigazgatóság szolgáltatásaiért. Az igazgató a létesítmények felújítására, bővítésére a kiutat a külföldi működőtőke bevonásában látta. Ennek egyik első jele a magyar-finn közös beruházásban épülő gyógyszálló, amely hosszú évek után az első vegyesvállalati konstrukcióban készülő szálloda. A nyugati tőkés cégek érdeklődnek a régi, patinás fürdők megújításáról. Ezek között említette a Széchenyi, illetve a Lukács fürdőt. (MTI)
1989. április 27., csütörtök 00:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|