 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyülés terv- és költségvetési bizottságának ülése (4. rész)
|
Ha viszont esély lenne arra, hogy az első negyedévben összeálljon
egy új költségvetés, akkor ez a második változat kezelhető lenne -
mondotta Békesi László. Végezetül azt is bejelentette, hogy a
kormány elkészítette azokat a törvénytervezeteket is, amelyek a
januártól esetleg - ahogyan ő fogalmazott: ne adj isten - megkezdődő
ex-lex időszak költségvetési gazdálkodásához szükségesek.
Surányi György tervhivatali államtitkár a lakásgazdálkodási
rendszer reformjáról szólva egyebek között elmondta, hogy ez a
tervezet az egykori KISZ lakáskoncepcióját, a Szabad Demokraták
Szövetsége és az MDF lakásgazdálkodási elképzeléseit, illetve azok
egyes elemeit, és az államigazgatási javaslatokat figyelembe véve
készült el. A koncepciót ért eddigi vádakra is kitérve hangsúlyozta:
nem vitás, hogy az komoly terheket ró a társadalom egy részére, de a
hátrányos helyzetűeket, illetve a szegény réteget nem érinti.
Például a 70 éven felüli nyugdíjasoknak nem emelkedik a lakásbérleti
költségük. A 70 évnél fiatalabb nyugdíjasoknál a terhek maximálisan
a nyugdíj értékének 10 százalékáig növekedhetnek. Ha viszont ez a
nyugdíj nem éri el a 4.200 forintot, akkor ugyancsak nem kell egy
fillér többletköltséget sem fizetniük. Azoknál a családoknál, ahol
az egy főre jutó jövedelem 4.200 forintnál kevesebb, illetve több az
eltartott mint a kereső, a lakásköltség legfeljebb a családi
jövedelem 5-10 százalékáig emelkedhet. Surányi György kiemelte: a
cél az, hogy a lakástalanok, a rossz körülmények között élők
kilátástalan helyzete valamelyest enyhüljön és ezt a társadalom
egészének gazdaságilag és szociálisan racionálisabb
tehervállalásával oldják meg.
Az előterjesztések után az Országgyűlés állandó bizottságainak
képviselői kaptak lehetőséget arra, hogy ismertessék testületük
állásfoglalását a törvényjavaslatokról. Elsőként a külügyi bizottság
egyik tagja mondta el: a külügyi tárca csak saját költségvetési
tervezetét tárgyalhatta meg, s azt nem tartja elfogadhatónak, mert
ennek alapján a diplomáciai testület jövő év októberétől
működésképtelenné válik. Éppen ezért a köztársaság jövő évi
költségvetését sem tudják támogatni, ha ez nem módosul. Erre Németh
Miklós válaszolt, mondván, hogy a külügyi tárca által igényelt
összeg mintegy 870 millió forint. Kifejtette: ezt az igényt a
kormány a költségvetésből nem tudja kielégíteni, de személyesen és
levélben is javaslatot tett a tárcának arra, hogy milyen forrásokból
pótolhatja a külügy ezt az összeget. (folyt. köv.)
1989. december 14., csütörtök 19:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|