|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
- Beszélő 27. száma - 12. folyt.
|
Egyetértek mindazokkal, akik szerint a jelenlegi társadalmi, gazdasági és morális válság megoldásának egyik kulcsfeladata a tulajdonviszonyok radikális megváltoztatása. Pillanatnyilag az állami bürokrácia és a vállalati menedzserek folytatnak egymással éles küzdelmet az államinak nevezett szféra tulajdonlásáért, a társadalom feje felett. Ha a társadalom és a független szervezetek hagyják, akkor valószínűleg kompromisszumra fognak jutni, ami alapvetően nem lesz más, mint a már meglévő viszonyok szentesítése, illetve új mezbe öltöztetése. Ez pedig nem sok jót ígér. A jelenlegi helyzetben az egyetlen megoldást abban látom, ha a vagyonkezelő szervezetek a külföldi tőke és a magánvállalkozások mellett a magyar gazdaság tulajdoni palettáján az alulról induló kezdeményezések útján létrejövő önigazgatói tulajdon is megjelenhet. Szemben a jelenlegi vállalati tanácsokkal, amelyek lényegében véve a vállalati menedzserek tulajdonjogait szentesítik. Több szempont is szól emellett. Egyérszt, ha meglehetősen bizonytalanul artikulálva is, erre ma mutatkozik társadalmi igény, ami nagyrészt az 1956-os hagyományból fakad. Bármilyen kiváló kormány kezébe kerülne is az ország vezetése, a társadalom széles rétegei számára még viszonylag hosszú ideig nem ígérhet jelentős anyagi gyarapodást. Arra viszont lehetőséget teremthet, hogy azoknál az államinak nevezett vállalatoknál, ahol erre igény van, a dolgozók meghatározott feltételek mellett saját kezükbe vehessék sorsuk irányítását. (folyt.)
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|