|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 1. folyt.
|
- Hogy Krassó György jó megfigyelő és elég élesen látja a politikai helyzetet, azt írásaiból és a rádió kerekasztal-beszélgetésen elhangzott hozzászólásaiból tudom, gondolom, sokan ugyan így vélekednek. - Ezután hallgatónk rátér Krassó Györgynek egy másik beszámolójára, s mint írja: igen érdekes volt és sok tekintetben egyetérthettünk vele - mondja hallgatónk -, de tartalmazott néhány meghökkentő, vagy kifejtetlen és ezért nem egyértelmű kitételt, amelynek bizonyos értelmezése szerintem - írja hallgatónk - politikailag hibás, és helytelen sugalmazást ad az otthoniaknak. Hallgatónk ezután azt javasolja, hogy Krassó György tartson előadást a közeljövőben, amelyben vázolja a politikai nézeteit, és hogy hogyan képzeli el az ellenzék által követendő utat. Hallgatónk azt is hangsúlyozza, hogy ez ne interjú formájában történjék, hanem írásban, hogy egész pontos legyen a gondolatok megfogalmazása. Majd így folytatja hallgatónk: - Ellenzéket írtam idézőjelben, mert Ő többször hangsúlyozta, hogy az ellenzéket voltaképp nem tartja annak, hanem liberális szervezkedésnek. Egyszer röviden megemlítette, hogy azért vélekedik így, mert az ellenzék tárgyal az MSZMP-vel. Majd meg, mivel programjuk nincs megfelelően kidolgozva, ellentmondásokat tartalmaz, satöbbi. Nos, nekem ez a magyarázat nem kielégítő, és ilyen formában egyenesen károsnak tartom. Amennyire én a helyzetet ismerem - a londoni rádióból, nyugati lapok helyzetelemzéseiből, saját megfigyeléseimből, hazai látogatásaimkor - az ellenzék nem elvtelen módon tárgyal a kommunista párttal, hanem a jövő kibontakozása, a hatalomátvétel érdekében. Ebben a vonatkozásban a magyar ellenzék semmivel sem marad el a lengyel Szolidarnoszty politikai módszereitől, amelyet korábban a legtöbb nyugati és egyéb megfigyelő helyesnek tartott, s amelyet gyakorlatban - mint látjuk - eredményesnek bizonyultak. (folyt.)
1989. július 9., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|