![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az SZDSZ üzenete Románia népeihez - Rajk László beszéde a bukaresti rádióban és tévében
"Ez az első eset történelmünkben, hogy népi diplomácián alapuló közös
bizalom fűzi össze a két országot. Hadd biztosítsunk minden románt:
a három hónap múlva esedékes magyarországi választások után az új
kormány is deklarálni fogja, tiszteletben tartja Románia területi
integritását. Nem a határok megváltoztatása a célunk, hanem az, hogy
lényegtelen rajzokká váljanak a térképen ugyanúgy, ahogy ez Európa
nyugati felén történt."
SZER, Magyar híradó:
Magyarország sorsdöntő választásokra készül
"Magyarország
- amely kiemelkedő szerepet játszott eddig is az 1989. évi
kelet-európai forradalomban, a forradalom új szakaszába is az elsők
között lép - sorsdöntő választás előtt áll. A mindenki életét
közvetlenül érintő súlyos gazdasági helyzetből csak úgy lehet
kilábalni, ha a döntések meghozatala mielőbb az egész lakosság által
demokratikusan megválasztott, legitim Országgyűlés és kormány kezébe
kerül.
A megindult választási küzdelemben nehéz eligazodni, hiszen
szinte mindenki a múlt hibáinak megtagadását, és valami mást, valami
jobbat remél. Aki azonban úgy ígér újat, hogy a szocializmus
valamilyen demokratikus változatát emlegeti, az téveszmével házal. A
szocializmus téveszmének bizonyult, és a demokratikus szocializmus
fogalmi képtelenség."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Horn Gyula Bukarestben tárgyalt (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. december 29., péntek - A romániai helyzettel való beható ismerkedés, hiteles információk szerzése, valamint a nemzetiségi kérdések megvitatása - igy összegezte rövid, mindössze 6 órás bukaresti villámlátogatásának célját Horn Gyula külügyminiszter pénteken kora este, a Ferihegyi repülőtéren rögtönzött sajtótájékoztatón. A magyar diplomácia irányítója elsőként tárgyalhatott Románia új vezetőivel: kollégájával, Sergiu Celac külügyminiszterrel, Petre Roman miniszterelnökkel, Ion Iliescu államfővel. A tárgyalásokról elmondta: a megbeszélések napirendjén elsősorban a magyar-román kapcsolatok szerepeltek. Sorra vettek minden olyan kérdést, amely a múltban nehezítette a két ország viszonyát, lehetetlenné tette a normális kontaktust, amely pedig számunkra létfontosságú. Megállapították: új alapokra kell helyezni a kapcsolatokat. A magyar diplomata hozzátette: a román vezetés rendkívül nyitottnak mutatkozott a viszony újrarendezésére, valamennyi felvetett magyar javaslatot elfogadta. Teljes volt az egyetértés abban is, hogy félre kell söpörni az együttműködést gátló akadályokat. A kapcsolatok alapjaként jelölték meg, hogy Magyarország tiszteletben tartja Románia területi integritását, szuverenitását. A tárgyalásokon magyar részről határozottan megfogalmazták - s ezt a román vezetés teljes mértékben akceptálta -: a viszony rendezésének alapvető feltétele, hogy biztosítsák a romániai magyarság jogainak helyreállítását. Ez érinti a kultúrát, az oktatást, az egzisztenciális ügyeket, s mindazokat a témákat, amelyek korábban akadályozták a együttműködést. Így szóba került a főkonzulátusok visszaállítása Kolozsvárott és Szegeden, kulturális intézetek megnyitása Bukarestben, illetve Budapesten.
Horn Gyula emlékeztetett arra, hogy a Ceausescu-rezsim óriási szellemi és egyéb pusztításokat végzett a romániai magyarság körében. E károk helyreállításához Magyarország segítséget kíván nyújtani. Az együttműködés feltétele, hogy konkrét támogatással járulhassunk hozzá a magyar nyelvű romániai oktatási hálózat kiépítéséhez; hogy szabaddá tegyék a magyarországi sajtótermékek romániai terjesztését; hogy biztosítsák a Magyar Televízió programjának továbbítását, sugárzását. (folyt.köv.)
1989. december 29., péntek 20:53
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Horn Gyula Bukarestben tárgyalt (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A hazánkban tartózkodó román menekültek sorsával összefüggésben a külügyminiszter kifejtette: valamennyi korábbi adminisztratív korlátozást fel kell számolni, teljes jogvédelmet biztosítva a menekültek számára, megszüntetve a Ceausescu-rendszer megbélyegzéseit. Hozzátette: tudatában vagyunk annak, hogy időt igényel, amíg a hazatérők visszakapják anyagi javaikat, vagyonukat. Az újságírók kérdéseire reagálva a diplomata hangsúlyozta: a román vezetők nagyra becsülik Magyarország viszonyulását az első perctől a romániai fordulathoz, a forradalomhoz. Méltányolják a különböző lépéseket, mint például a Biztonsági Tanácshoz fordulást, a magyar nép szolidaritásának kifejeződését, vagy a konkrét segélyszállítmányokat. Kiemelték annak jelentőségét, hogy Magyarország elsőként juttatta el küldeményeit Romániába. A továbbiakban szólt arról, hogy a tapasztalatok szerint a demokratikus átalakuláshoz intézményesen is hozzákezdtek. A tárgyalásokon határozottan leszögezték: már e napoktól biztosítják a pártok megalakulásának lehetőségét, készülnek a szabad választásokra; dolgoznak az alkotmány módosításán. Nem csupán elvi deklarációkban fogalmazzák meg a Romániában élő nemzetiségek egyenjogúságát, ehhez az anyagi és szervezeti feltételeket is megteremtik. Az újságírók feltették azt a sokakat foglalkoztató kérdést is: harcoltak-e külföldiek Romániában. Horn Gyula válaszából kitűnt: a tényt elismerik, tárgyalópartnerei úgy fogalmaztak, hogy nehéz megállapítani, miként kerültek az országba. Vélekedésük szerint már Ceausescu idején is ott voltak. Leszögezték: arról szó sincs, hogy valamely ország kormánya vagy hivatalos szervezete küldött volna csapatokat, harcosokat. Elhangzott az is, hogy nincs még pontos kép a veszteségekről: a katonai, politikai vezetők megítélése szerint több tízezerre tehető a sebesültek és halottak száma. A Ceausescu-házaspár kivégzésének körülményeiről szólva Horn Gyula utalt arra, hogy a fanatizált állambiztonságiak mindaddig harcoltak volna, amíg a diktátor életben van. Kivégzésének módját csak az adott körülményeket figyelebe véve lehet megítélni. Hozzátette: emberek tízezreinek életét mentették meg a kivégzéssel. Horn Gyula tájékoztatott arról is, hogy a szomszédos országban gyakorlatilag konszolidálódott a helyzet, a harci cselekmények egy-egy szűk területre korlátozódnak. Ugyanakkor változatlanul létezik a rendkívüli állapot; továbbra is szükség van a tankokra, a fegyverekre, az utak, az objektumok őrzésére. Az országban egyébként már érzékelhetőek a változások: lényegesen javult az élelmiszerellá- tás, megszűnt az energiakorlátozás. (folyt.köv.)
1989. december 29., péntek 21:00
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Horn Gyula Bukarestben tárgyalt (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A magyar diplomácia vezetője végül megemlítette: az utazó delegációban volt a magyar vezérkari főnök, az illetékes belügyminiszter-helyettes, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium illetékese is, partnereikkel elsősorban a határőrizeti, biztonsági kérdésekről, a szállítási problémák rendezéséről tárgyaltak. Létrehoztak egy szakértői vegyesbizottságot is, amely az együttműködés konkrét lépéseit dolgozza ki. (MTI)
1989. december 29., péntek 21:02
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|