Rendszerváltás és az MTI

	A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának állásfoglalása (1. rész) (OS)
1989. december 29., péntek - A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának november 29-ei Pozsgay Imre által vezetett rendkívüli ülése ,,Köszöntjük Románia szabadságért, demokráciáért küzdő népeit ,, címmel a következő állásfoglalást fogadta el: A Magyar Köztársaság Minisztertanácsának Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma üdvözli a romániai népek győzedelmes harcát, amely szétzúzta a XX. század végi Európa legszégyenteljesebb diktatúráját. Köszönti a Nemzeti Megmentés Frontját, a demokratikus kezdeményezés letéteményesét. Támogatásáról biztosítja a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségét, a két és félmilliós magyar kisebbség törvényes érdekképviseleti szervezetét, mindazon szövetségeket, amelyek síkraszállnak valamennyi nemzeti és etnikai kisebbség jogainak, önrendelkezésének érvényesítéséért Romániában. Magyarország és Románia kapcsolatait is a helsinki záróokmányban rögzített elveknek kell szabályozniuk, különös tekintettel az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartására, a függetlenségre, a belügyekbe való be nem avatkozásra. A demokráciáért folytatott küzdelem győzelme új távlatokat nyitott meg a romániai népek és a magyar-román kapcsolatok előtt egyaránt. Bízunk abban, hogy a diktatúra felszámolása, a demokrácia kibontakozása megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a két ország, a két nép együttműködését gyökeresen új alapokra helyezve kiteljesedjék történelmi sorsközösségünk. Az új demokráciáknak nem csak néhány évtized, de századok szellemi hordalékával kell szembenézniük, leszámolva a népelnyomó rendszerek önigazolásául szolgáló, mesterségesen szított gyűlölködéseivel, a napi nyomorúságot feledtetni hivatott mítoszaival, az indulatokkal, az előítéletekkel. Évszázadok mételyét azonban a legteljesebb demokráciában is csak hosszú idő alatt, akár nemzedékek során lehet eltávolítani. Kölcsönös megértésre és türelemre, szívós és kitartó párbeszédre, mindkét társadalom legmélyére hatoló önvizsgálatra van szükség, hogy végképp a múlté legyen a diktatúrák öröksége. Az önvizsgálat nem korlátozódhat a magyar és a román társadalom erőire; mindenki vessen számot önmagával, Keleten és Nyugaton egyaránt, aki a diktatúrát közvetve vagy közvetlenül támogatta, segítette. (folyt.köv.) 1989. december 29., péntek 19:42
Vissza »

	A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának állásfoglalása (2. rész) (OS)
Meggyőződésünk, hogy a két ország jövőjét a közös érdekeknek kell meghatározniuk; nem egymás kárára, hanem csak együttes erőfeszítéssel boldogulhatunk. Közös érdekünk, közös feladatunk gazdaságaink gyors ütemű modernizálása, a demokratikus jogállam kiépítése, a kulturális-civilizációs fölemelkedés, hogy ne szoruljunk a világfejlődés peremére, s közeledhessünk Európa fejlett térségeihez. Tisztában vagyunk azzal, hogy mindehhez elengedhetetlen gazdaságaink fejlődése, amely nem nélkülözheti a kölcsönösen előnyös, korszerű formákon nyugvó gazdasági együttműködés ösztönző erejét sem. A kollégium ezért felkéri a magyar kormányzatot, a vállalatokat, a vállalkozókat, a bankokat, az illetékes szerveket és szervezeteket: tegyenek meg mindent a valóban előremutató, közvetlen gazdasági együttműködési formák, a magyar-román vegyesvállalatok, közös érdekeltségű társaságok, pénzintézetek létrehozása, a kereskedelem föllendítése érdekében. A testület szükségesnek tartja leszögezni: a gazdasági együttműködés nélkülözhetetlen feltétele, hogy országaink viszonya általában véve is rendezett, kiegyensúlyozott és zavarmentes legyen. Üdvözli azt a román állásfoglalást, miszerint megkülönböztetett figyelmet fordítanak a magyar-román kapcsolatokra, s fontosnak tartja megerősíteni: a magyar külpolitikában is kiemelt helyen kell szerepelnie Romániához fűződő viszonyunknak. A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma hangsúlyozza, hogy a magyar-román viszonyban változatlanul kulcsszerepet játszik a Romániában élő magyarok és a magyarországi románok sorsának alakulása, miként azt a magyar Külügyminisztérium 1989. december 28-ai nyilatkozata is egyértelműen leszögezte. Ez kapcsolataink legkényesebb területe, ahol a hosszú idő alatt fölhalmozódott gondok, feszültségek feltétlenül orvoslást igényelnek. Az új román politika akkor tudja hitelesíteni önmagát, ha tettekkel is bizonyítja demokratikus jellegét Európa előtt: újra létrehozza az ország területén élő nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak teljes körű biztosítását szolgáló intézményeket, és olyan alkotmányos, jogi szabályozást dolgoz ki, amelyik megfelel a XX. század végi normáknak és elvárásoknak. Támogatunk minden olyan megoldást, amely szavatolja a nemzeti kisebbségek önszerveződését, széles értelemben vett autonómiájuk biztosítását, politikai érdekképviseletüket, a lelkiismereti és vallásszabadság zavartalan gyakorlását, az egyházak autonómiáját, a magyar anyanyelvű oktatás és kultúra teljes hálózatának helyreállítását Romániában az óvódátál az egyetemig, saját lapokig, színházakig, tudományos intézetekig. (folyt.) 1989. december 29., péntek 19:46
Vissza »

	A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának állásfoglalása (2. rész) (OS)
Ezekhez kész minden segítséget megadni, és ugyancsak kész minden segítséget elfogadni a magyarországi román anyanyelvű oktatás támogatására. A testület megerősíti azt a meggyőződését, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak öszessége nem a többség adománya és nem a kisebbség kiváltsága, hanem a demokrácia természetes velejárója. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégium felhívja a világ különböző tájain élő magyarokat, egyesületeiket és minden kisebbségi szervezetet, hogy közvetlen módon és kormányai közbenjárását kérve segítsék a törvényes román kormányt a demokrácia megteremtésében, a Románia területén élő magyarok és más nemzeti kisebbségek érdekeit szolgáló intézmények kialakításában. Fontosnak tartja, hogy a diktatúra szorításából az évek során hazánkba és más országokba menekült és kivándorolt román állampolgárok visszatérhessenek őseik földjére, hogy tudásukkal, munkájukkal Románia boldogulását szolgálják. A kollégium hangsúlyozza: a határokon kívül élő magyarság sorsának alakításában, önszerveződési formáinak megválasztásában és önkormányzatainak működésében saját törekvéseinek kell érvényesülniük. Magyarország addig és csak addig segített megfogalmazni a határain kívül élő magyar kisebbségek igényeit, amíg a diktatúrák nem adtak lehetőséget az önkifejezésre. A Magyar Köztársaság felelősséget érez a magyarok sorsáért, bárhol is éljenek, kész segíteni, támogatni őket, de a fölöttük való gyámkodásnak a látszatát is kerülni kívánja. Az országhatárok nem szabad, hogy elválasszák egymástól a népeket, a nemzeteket; a magyar és a román kormányzatnak mindent meg kell tennie az emberek és az eszmék, az információ és a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad áramlásának érdekében. A kollégium üdvözli azokat az intézkedéseket, amelyeket az új román vezetés a nehéz helyzetben is már meghozott a határforgalom megkönnyítése, a lakosság akadálymentes érintkezése érdekben, amelyek máris éreztetik kedvező hatásukat a magyarországi románok romániai és a romániai magyarok magyarországi kapcsolataiban is. A kollégium fontosnak tartja, hogy a magyar és a román kormány a megindult megbeszéléseket folytatva intenzív tárgyalásokkal segítse a diktatúra által lerombolt kapcsolatok helyreállítását és kiteljesítését, különös tekintettel a kétoldalú kulturális munkaterv mihamarabbi megkötésére, s a közvetlen kulturális és tudományos kapcsolatokban való együttműködésre. (folyt.köv.) 1989. december 29., péntek 19:50
Vissza »

	A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának állásfoglalása (4. rész) (OS)
A romániai népfelkelés megmozgatta a magyar társadalmat, s az elmúlt napokban a cselekvő együttérzés, az emberi segítőkészség szép példáit tapasztalhattuk egyének, pártok, egyházak, különböző szervezetek és intézmények részéről, amelyeket az új román vezetés is több alkalommal méltatott. Arra van szükség, hogy a határokon kívül élő kisebbségek ügye sehol ne legyen pártszempontú licitálás, politikai érdemszerző akciók tárgya, de ők se engedjék, hogy rövidlátó magyarországi erők pillanatnyi belpolitikai érdekeiktől vezérelve manipulálják őket. A kisebbségben élő magyaroknak nem érdeke a pártpolitikai megosztottság. A testület szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok alakítása is olyan pártszempontok fölött álló, hosszú távú nemzeti feladat, amely megköveteli a magyarországi politikai erők egyetértését és összefogását, a mindenkori kormány jellegétől, az esetleges koalíció összetételétől függetlenül. A diktatúra összeomlása nem csak a romániai népek és a magyar-román kapcsolatok előtt nyitott meg új lehetőségeket, de óriási jelentőségű az összeurópai együttműködés szempontjából is. A helsinki folyamat immár egyenjogú demokráciák önkéntes társulásává válhat. Ahhoz azonban, hogy mindez valóra váljon, össze kell fogni: Románia, Európa népeinek s a magyaroknak, szerte a világon. (OS) 1989. december 29., péntek 19:52
Vissza »