|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pénzügyminisztérium felhívása
"A Pénzügyminisztérium kéri a
pártokat, hogy az Országgyűlés által 1990. évre jóváhagyott állami
költségvetési támogatás felosztása érdekében a Pénzügyminisztérium
III. Társadalmi Közkiadások Főosztálya részére (Budapest, V., József
nádor tér 2-4.) szíveskedjenek megküldeni a jelenlegi
taglétszámukról szóló nyilatkozatot, valamint a pártként való
működést igazoló bírósági végzés másolatát."
SZER, Világhíradó:
Új pártok Romániában
"Jelenleg a legszervezettebbnek a Keresztény Nemzeti Parasztpárt
látszik. Ami új ebben - elődjével, a Nemzeti Parasztpárttal szemben
- az a párt vallásos orientációja: a keresztény etika. A párt a
görögkeletieket, a görögkatolikusokat, a római katolikusokat és a
protestánsokat akarja tömöríteni. Ami viszont régi a programban, az
a paraszti érdekképviselet. Programja a mezőgazdaság
újjászervezését, a kollektív gazdaságok megszüntetését tartalmazza,
valamint a szabad választás lehetőségének megteremtését az egyéni és
a társult gazdálkodás között."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország és a Vatikán kapcsolata
|
München, 1989. szeptember 15. (SZER, Magyar híradó) - Ma 25 esztendeje a jelenlegi bíboros államtitkár, Agostino Casaroli, akkor mint a Vatikán külügyminisztere, aláírta Budapesten a Szentszéknek a magyar kormánnyal kötött részleges megállapodását. Bojtár István vonja meg az eltelt negyed század mérlegét, és beszél a jövő kilátásairól. - Az Observatore Romano ez alkalomból másfél gépelt oldal terjedelmű jegyzetet tett közzé, amely - mint ilyen esetekben mindig - nem a lap véleményét, hanem az államtitkárság, illetve a Szentszék hivatalos felfogását tükrözi. E felfogásnak az a jegyzetben megfogalmazott lényege, hogy pozitívan kell értékelni a megállapodás 25 esztendejét. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy pozitívan kell értékelni magát a megállapodást is. A Szentszék az évfordulón aligha mondhatott mást, kiváltképpen most, amikor lehullófélben vannak, vagy talán már le is hullottak azok a kötelékek, amelyekkel az állam gúzsba kötötte az egyházat, és az lehet a benyomás, hogy mindez logikus végkifejlete annak, ami egy negyed századdal ezelőtt elkezdődött. Mivel azonban a benyomás hamis, hiszen az, hogy az egyház Magyarországon visszanyeri szabadságát nem a Vatikán és a magyar kormány tárgyalásainak, hanem végső soron a a Moszkvában megindult politikai folyamatnak a következménye, a 25. évfordulón felmerülhet a kérdés: vajon most nem inkább lelkiismeretvizsgálatot kell-e tartani, s komolyan fontolóra venni: helyes volt-e az akkori lépés? Helyes volt-e szóba állni azzal a rendszerrel, amelyet az itteni kongregáció alig öt évvel ezelőtt korunk szégyenének nevezett? És végeredményben nem inkább azokat igazolták-e a fejlemények, akik Mindszenty bíborostól kezdve ellenezték a megállapodást? Hiszen csak 25 évet kellett volna kibírni, és mi ez, ha nem röpke pillanat az egyház életében. (folyt.)
1989. szeptember 15., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|