 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pénzügyminisztérium felhívása
"A Pénzügyminisztérium kéri a
pártokat, hogy az Országgyűlés által 1990. évre jóváhagyott állami
költségvetési támogatás felosztása érdekében a Pénzügyminisztérium
III. Társadalmi Közkiadások Főosztálya részére (Budapest, V., József
nádor tér 2-4.) szíveskedjenek megküldeni a jelenlegi
taglétszámukról szóló nyilatkozatot, valamint a pártként való
működést igazoló bírósági végzés másolatát."
SZER, Világhíradó:
Új pártok Romániában
"Jelenleg a legszervezettebbnek a Keresztény Nemzeti Parasztpárt
látszik. Ami új ebben - elődjével, a Nemzeti Parasztpárttal szemben
- az a párt vallásos orientációja: a keresztény etika. A párt a
görögkeletieket, a görögkatolikusokat, a római katolikusokat és a
protestánsokat akarja tömöríteni. Ami viszont régi a programban, az
a paraszti érdekképviselet. Programja a mezőgazdaság
újjászervezését, a kollektív gazdaságok megszüntetését tartalmazza,
valamint a szabad választás lehetőségének megteremtését az egyéni és
a társult gazdálkodás között."
|
|
|
|
|
|
 |
- Lesz-e magyar autógyártás? - 1. folyt.
|
Magyarország az egyetlen közöttük, ahol erre nem került sor. És
világos, hogy ebben az esetben nem lehet a felelősséget Moszkvára,
vagy más KGST-partnerekre hárítani. Nem a KGST-szakosítás ludas
abban, hogy nincs magyar személyautóipar, mert olyan szakosítás van,
hogy csak egy, vagy csak néhány tagország gyárthat valamit a többiek
nem, de nem létezik olyan szakkosítás, amely minden tagországnak
megengedi a gyártást, csak egynek nem. A felelősség tehát hazai
eredetű.
Amikor 1968-ban - ne feledjük, 21 esztendeje - a világ egyik
autóipari éllovasa, a japán Nissan be akart törtni az európai
piacra, konkrét ajánlatot tett, hogy Budapest közelében összeszerelő
üzemet létesít. Nagyon kedvező volt az ajánlat időzítése. Akkoriban
Nyugat-Európában erős konjunktúrát élvezett az autópiac.
Magyarországon akkor indult be az új gazdasági mechanizmus. Az
illetékesek mégis elvetették a japán ajánlatot. Ugyanarra
hivatkoztak, amit azelőtt is, azután is mindig hangoztattak,
valahányszor indokokat kellett felhozni a hazai autógyártás
megvalósítása ellen. Tehát azt mondták: nem lenne megfelelő
felvevőpiac magyar kocsik számára, és így a hazai gyártás nem lenne
gazdaságos. Célszerűbb - hangzott a jól ismert érvelés - ha
elmélyítjük az ipari kooperációt a Szovjetunióval és más
KGST-partnerekkel. Ennek keretében vállaljuk alkatrészek gyártását,
és ennek fejében annyi KGST-kocsit importálunk, amennyi kielégíti a
hazai keresletet.
Persze mindenki tudja, hogy ily módon a kínálat reménytelenül
lemarad a kereslet mögött. Évtizedek óta több százezer sorbanálló
kénytelen hosszú évekig várakozni a megrendelt kocsira, miután a
vételár tetemes részét már ki kellett fizetnie. Ez a tetemes rész
valamikor a vételár egyötöde volt, később felemelték a felére. Idén
január elsejétől ezt a hányadot a vételár 40 százalékára
mérsékelték, de mivel ezzel egyidőben a kocsik vételára 25
százalékkal megdrágult, az előre befizetendő összeg egy fillérrel
sem csökkent. (folyt.)
1989. november 1., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|