 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A magyarországi cigányok szövetségeinek felhívása
"A magyarországi cigányok
szövetségei (Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, a
PHRALIPE Független Cigányszervezet, a Cigány Ifjúsági Szövetség és a
Magyarországi Zenész Cigányok Szövetsége) segélyezési bizottságot
hozott létre Románia népének megsegítésére. A szövetségek felhívják
a magyarországi cigánylakosságot, hogy adományaikkal járuljanak
hozzá a szabadságukért harcoló romániai népek megsegítéséhez. A
jelentkezőktől elsősorban pénzt és tartós élelmiszereket várunk. A
bejelentéseket a következő címekre és telefonszámon kérjük megtenni:
Budapest V., Guszev u. 21. Telefon: 1-326-130; Budapest VI.,
Felsőerdősor 16-18 sz. Telefon: 1-214-913; Budapest XIII., Váci út
90. V. emelet 23. sz. Telefon: 1-401-818."
SZER, Magyar híradó:
Kolozsvári Rádió
"... az aláírók
azoknak a riportereknek, szerkesztőknek, rádiós műszakiaknak a
sorából származnak, akik a Ceausescu-rendszer nemzetiségi kulturánk
megsemmisítésére irányuló politikájának közvetlen szenvedőiként 1985
januárjában éhezőkké. Ekkor zárattak be Erdélyben a magyar,
német, szerb nyelveken működő területi rádióstúdiókat. A döntés
eredményeként egyik napról a másikra kiürítették az épületeket,
leszerelték a berendezéseket, elhurcolták a felbecsülhetetlen
hangdokumentumokat őrző szalagtárakat. Ezeknek a felvételeknek minden
bizonnyal oly nagy volt a bűnük, hogy méltán megérdemelték sorsukat.
Az egyébként hirhedt politikai foglyokkal tömött illavai börtön
pincéjébe szállították őket, és azóta nyomuk veszett."
|
|
|
|
|
|
 |
Kohl beszéd - Bundestag (1. rész)
|
Bonn, 1990. június 21. csütörtök (DPA) - A német egyesülés
létrejötte után nemcsak a német-lengyel, hanem a német-szovjet
kapcsolatokat is új, szerződéses alapra kívánja helyezni Helmut Kohl
nyugatnémet kancellár. Az NSZK államfője az új Németország
létrejöttével kapcsolatos kérdésekről beszélt csütörtökön a
Bundestag német egyesítésről folyó beható vitájának megnyitójaként.
A kancellár politikai kulcsfeladatnak nevezte, hogy a NATO
szövetségesek közös szándéknyilatkozatban rögzítsék a VSZ-hez való
viszonyukat, és ezzel az erőszakról való lemondást célzó összeurópai
nyilatkozat felé egyengessék az utat. Ezért azt javasolta, hogy a
Helsinki-folyamat keretében mindkét katonai tömb tagjai fontolják
meg egy megnemtámadási szerződés megkötését. Egy ilyen szerződés
azután az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet minden
részes országa előtt nyitva állna.
Az Odera-Neisse határ kérdésével kapcsolatban - amelyet a
Bundestag és az NDK Népi Kamarája véglegesként kíván elismerni (ezt
időközben a keletnémet parlament már meg is tette) - Kohl úgy
vélekedett: ,,Vagy kinyilvánítjuk a jelenlegi határokat, vagy
eljátsszuk a lehetőséget az egyesítésre.,,
Ennek kapcsán emlékeztetett a nemzeti-szocialista hatalmi
gépezet felelősségére a Lengyelország ellen indított ,,totális
elnyomó- és megsemmisítő háborúban,,. A náci hatalom felelős a
háborúért, valamint annak következményeiért, és - Sztálinnal együtt
- azért is, hogy elvesztettük Kelet-Németországot - állitotta Kohl.
- Sokan vannak még német földön, akiket az Odera-Neisse határ
végleges rögzítése ,,mélyen és fájdalmasan érint,, - tette hozzá. A
németek és lengyelek közti megértést azonban senkinek - még az
otthonukból kitelepítetteknek - sem szabad kizárni. Ehhez
elengedhetetlenül hozzátartozik a kisebbségi jogok védelme is -
mondta a kancellár. (folyt.)
1990. június 21., csütörtök 13:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|