|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A magyarországi cigányok szövetségeinek felhívása
"A magyarországi cigányok
szövetségei (Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, a
PHRALIPE Független Cigányszervezet, a Cigány Ifjúsági Szövetség és a
Magyarországi Zenész Cigányok Szövetsége) segélyezési bizottságot
hozott létre Románia népének megsegítésére. A szövetségek felhívják
a magyarországi cigánylakosságot, hogy adományaikkal járuljanak
hozzá a szabadságukért harcoló romániai népek megsegítéséhez. A
jelentkezőktől elsősorban pénzt és tartós élelmiszereket várunk. A
bejelentéseket a következő címekre és telefonszámon kérjük megtenni:
Budapest V., Guszev u. 21. Telefon: 1-326-130; Budapest VI.,
Felsőerdősor 16-18 sz. Telefon: 1-214-913; Budapest XIII., Váci út
90. V. emelet 23. sz. Telefon: 1-401-818."
SZER, Magyar híradó:
Kolozsvári Rádió
"... az aláírók
azoknak a riportereknek, szerkesztőknek, rádiós műszakiaknak a
sorából származnak, akik a Ceausescu-rendszer nemzetiségi kulturánk
megsemmisítésére irányuló politikájának közvetlen szenvedőiként 1985
januárjában éhezőkké. Ekkor zárattak be Erdélyben a magyar,
német, szerb nyelveken működő területi rádióstúdiókat. A döntés
eredményeként egyik napról a másikra kiürítették az épületeket,
leszerelték a berendezéseket, elhurcolták a felbecsülhetetlen
hangdokumentumokat őrző szalagtárakat. Ezeknek a felvételeknek minden
bizonnyal oly nagy volt a bűnük, hogy méltán megérdemelték sorsukat.
Az egyébként hirhedt politikai foglyokkal tömött illavai börtön
pincéjébe szállították őket, és azóta nyomuk veszett."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország-Vatikán: új szakasz kezdődik 1.
|
Róma, 1990. február 07. szerda (MTI-Panoráma) - Agostino
Casaroli bíboros, a vatikáni egyházkormányzat vezetője novemberben
ünnepelte 75. születésnapját. Minden megemlékezés és méltatás
kiemelte akkor: most érik be igazán a vatikáni ,,keleti politika,,,
amit ő kezdett el 1964-ben a magyar kormánnyal kötött részleges
megállapodással. Gorbacsov vatikáni látogatása volt a csúcsa e
politikának, amely arra irányult, hogy a katolikus egyház jobb
működési feltételekhez jusson a kommunista kormányzatok alatt.
Az egyházközpont apró kompromisszumokat kötött az ateista ideológiai alapon álló, keményen vallásellenes rendszerekkel, párbeszédet építve türelemmel, kis lépésekkel. Megegyezett püspökök kinevezésében, a papi szemináriumok működési feltételeiben, a hitoktatás dolgában. Gyakran hosszas alkudozásba került mindez, és eredménytelen volt a fáradozás. A kommunista kormányzat elérte e párbeszéd révén, hogy kijelenthette: ,,az állam és egyház viszonya rendezett,,, Ám mindenki tudta: egyenlőtlen felek viszonya volt ez.
A kelet-európai földindulás gyökeresen új helyzetet teremtett most ebben is. A Vatikán nem tétlen szemlélője volt e folyamatnak, hanem - elsősorban Lengyelországban - cselekvő részese és alakítója. A vatikáni bronzkapu mögött éberen figyelték és pontosan érzékelték a helyzet változását. Tudják: nem apró engedményeket kell már kialkudni, hanem a születő demokratikus jogállamban törvényes biztosítékokkal szabályozni az egyház jogállását, működési feltételeit, a vallásos emberek hitbeli szabadságát.
Ez alapvetően más, mint az előző 25 év politikája, noha annak is megvolt a maga jelentősége és érdeme. A legjobban tudja ezt maga Casaroli bíboros, a folyamat elindítója. ,,Folytattunk párbeszédet eddig is. Nem hiányzott az egyetértés sok téren. Mostantól azonban, azt hiszem, ez elmélyülhet és nagyobb eredményeket hozhat. Remélem, új korszak kezdődik a magyar-vatikáni kapcsolatokban,, - mondta elindulása előtt az MTI-nek.
A Szentszék és a Magyar Köztársaság kapcsolatainak helyreállítása elől az Országgyűlésben minap meghozott lelkiismereti és vallásszabadsági törvény elfogadása hárította el az utolsó akadályt. Ez az a jogi garancia, amely egyenrangú felekké változtatja az egyházat és az államot, és amely alapvető emberi demokratikus jogként szavatolja a hívők vallásszabadságát. Ez ugyanis korántsem abból áll, hogy a templomok nyitva vannak, és aki akar, vasárnap mehet misére. Többnek kell lennie - amint ezt II. János Pál pápa több ízben is kifejtette. Mindenfajta hátrányos megkülönböztetés nélküli emberi jognak. (folyt.)
1990. február 7., szerda 16:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|