|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A magyarországi cigányok szövetségeinek felhívása
"A magyarországi cigányok
szövetségei (Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, a
PHRALIPE Független Cigányszervezet, a Cigány Ifjúsági Szövetség és a
Magyarországi Zenész Cigányok Szövetsége) segélyezési bizottságot
hozott létre Románia népének megsegítésére. A szövetségek felhívják
a magyarországi cigánylakosságot, hogy adományaikkal járuljanak
hozzá a szabadságukért harcoló romániai népek megsegítéséhez. A
jelentkezőktől elsősorban pénzt és tartós élelmiszereket várunk. A
bejelentéseket a következő címekre és telefonszámon kérjük megtenni:
Budapest V., Guszev u. 21. Telefon: 1-326-130; Budapest VI.,
Felsőerdősor 16-18 sz. Telefon: 1-214-913; Budapest XIII., Váci út
90. V. emelet 23. sz. Telefon: 1-401-818."
SZER, Magyar híradó:
Kolozsvári Rádió
"... az aláírók
azoknak a riportereknek, szerkesztőknek, rádiós műszakiaknak a
sorából származnak, akik a Ceausescu-rendszer nemzetiségi kulturánk
megsemmisítésére irányuló politikájának közvetlen szenvedőiként 1985
januárjában éhezőkké. Ekkor zárattak be Erdélyben a magyar,
német, szerb nyelveken működő területi rádióstúdiókat. A döntés
eredményeként egyik napról a másikra kiürítették az épületeket,
leszerelték a berendezéseket, elhurcolták a felbecsülhetetlen
hangdokumentumokat őrző szalagtárakat. Ezeknek a felvételeknek minden
bizonnyal oly nagy volt a bűnük, hogy méltán megérdemelték sorsukat.
Az egyébként hirhedt politikai foglyokkal tömött illavai börtön
pincéjébe szállították őket, és azóta nyomuk veszett."
|
|
|
|
|
|
|
Románia - osztrák lapok (2.rész)
|
Az Arbeiter Zeitung kommentárjában a bécsi lap főszerkesztője, Robert Hochner kifejti: Nicolae Ceausescu semmiféle részvétet sem érdemel, a kivégző osztagtól elszenvedett halála nagyon is kifejező lezárása volt rémuralmának, amelyben az egyének élete mit sem számított. Biztos, hogy egy nyilvános bírósági leszámolás inkább megfelelt volna a nyugati jogfelfogásnak, de a temesvári tömeggyilkosságok után meg kell érteni az évtizedeken át gúzsba kötött, megfélemlített és elnyomott román lakosság gyűlöletét és bosszúvágyát is. Ceausescu korábban a Szovjetunióval szembeni független külpolitikájáért a Nyugattól szabad kezet kapott az ország belső ügyeiben, s így egy kicsit ,,a mi diktátorunk,, is volt. Ezért a románoknak nyújtott minden segítséggel nem teszünk egyebet, mint csak kötelességünket teljesítjük - hangoztatja az osztrák lap főszerkesztője. Hasonlóképpen vélekedik erről a Kurier című népszerű bécsi újság is, rámutatva: a nyugat-európaiaknak, miután a román diktátort jobb meggyőződésük ellenére éveken át dédelgették, most nincs joguk fejüket csóválni elítéltetésének módja miatt. Igaz viszont - állapítja meg a Kurier jegyzetírója -, hogy saját gondolkodásmódjukból nem bújhatnak ki, s ez azt mondatja velük, hogy egy Ceausescu elleni nyilvános per jobban jelképezhette volna a most megindult demokratizálási folyamatot. A legnagyobb példányszámú osztrák napilapban, a Neue Kronen Zeitungban megjelent szerdai kommentár ezzel szemben kifejti: az új román vezetésnek egyszerűen nem volt ideje olyan szabályos per lebonyolítására, amilyent külföldön sokan szívesebben láttak volna. Szükségesnek látták a zsarnok kivégzését, hogy bandáinak kilátástalanná tegyék a további ellenállást. Ha Ceausescut kiszolgáltatják a tömegeknek, bizonyára még rosszabbul végezte volna. Kivégzése logikus befejezése lett életének, s az ilyen befejezés úgyszólván előre ,,programozva,, volt erőszakra felépített uralmi rendszerében - foglalja össze véleményét a bécsi jegyzetíró. +++
1989. december 27., szerda 15:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|