|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A magyarországi cigányok szövetségeinek felhívása
"A magyarországi cigányok
szövetségei (Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, a
PHRALIPE Független Cigányszervezet, a Cigány Ifjúsági Szövetség és a
Magyarországi Zenész Cigányok Szövetsége) segélyezési bizottságot
hozott létre Románia népének megsegítésére. A szövetségek felhívják
a magyarországi cigánylakosságot, hogy adományaikkal járuljanak
hozzá a szabadságukért harcoló romániai népek megsegítéséhez. A
jelentkezőktől elsősorban pénzt és tartós élelmiszereket várunk. A
bejelentéseket a következő címekre és telefonszámon kérjük megtenni:
Budapest V., Guszev u. 21. Telefon: 1-326-130; Budapest VI.,
Felsőerdősor 16-18 sz. Telefon: 1-214-913; Budapest XIII., Váci út
90. V. emelet 23. sz. Telefon: 1-401-818."
SZER, Magyar híradó:
Kolozsvári Rádió
"... az aláírók
azoknak a riportereknek, szerkesztőknek, rádiós műszakiaknak a
sorából származnak, akik a Ceausescu-rendszer nemzetiségi kulturánk
megsemmisítésére irányuló politikájának közvetlen szenvedőiként 1985
januárjában éhezőkké. Ekkor zárattak be Erdélyben a magyar,
német, szerb nyelveken működő területi rádióstúdiókat. A döntés
eredményeként egyik napról a másikra kiürítették az épületeket,
leszerelték a berendezéseket, elhurcolták a felbecsülhetetlen
hangdokumentumokat őrző szalagtárakat. Ezeknek a felvételeknek minden
bizonnyal oly nagy volt a bűnük, hogy méltán megérdemelték sorsukat.
Az egyébként hirhedt politikai foglyokkal tömött illavai börtön
pincéjébe szállították őket, és azóta nyomuk veszett."
|
|
|
|
|
|
|
A költségvetés értéke, hogy elfogadták
|
"Nem tudok, nem is akarok semmit visszavonni, mert sem nem bizalmas, sem nem tanácsos a lelkiismeret ellen tenni. Itt állok, nem tehetek másként. Isten segíts Ámen." Luther Márton szavait idézve zárta Békesi László pénzügyminiszter az 1990. évi költségvetés felett folytatott szenvedélyes vitát a parlamentben december 21-én. S hogy a kiélezett vita után a törvényjavaslat 252 igent kapott mindössze 23 nem ellenében, 52 tartózkodás mellett, az alighanem a pénzügyminiszter személyes képességeinek is betudható. Annak a csiszolt retorikának, mellyel Békesi László az értelemre és az érzelemre egyaránt hatott. Ha mérlegeljük azt a súlyosan és kétségbeesetten ellenző hangulatot, ami a megelőző bizottsági üléseket jellemezte, valamint azt a tényt, hogy a képviselők túlnyomó többsége maga és választói közvetlen személyes érdekei ellenére szavazott igennel, úgy a szavazás kimenetelét a pénzügyminiszter sikereként könyvelhetjük el. alc. Ami jó az IMF-nek... De vajon sikernek minősíthető-e ennek a költségvetésnek az elfogadása az ország szempontjából is? A képlet szerint, amit a kormány felállított, ez legalábbis a kisebbik rossz. A képlet ugyanis úgy szólt, hogy vagy radikálisan, 50-ről 10-15 milliárdra csökken a költségvetési hiánya 1990-ben, vagy elveszíti az ország a Nemzetközi Valutaalap támogatását, s azzal a más eredetű külföldi kölcsönök folyósítását is. Az első esetben drasztikusan csökken ugyanis a lakosság életszínvonala, de folyamatos lehet a termelés, megőrizheti működőképességét a gazdaság. A második esetben viszont azzal kell számolni, hogy újabb hitelek hiányában lehetetlen a felhalmozott adósságot törleszteni, kamatait fizetni, be kell jelenteni a fizetésképtelenséget, aminek következtében lehetetlenné válik a folyamatos termeléshez szükséges anyagok, gépek importja: számos iparágat a működőképtelenség fenyegeti, ami több áttétel útján a gazdaság összeomlásához, az életszínvonal még súlyosabb romlásához vezet. Ebben az összefüggésben valamelyest fellélegezhet az ország népe: van az IMF számára, a más hitelezők számára is elfogadható, a már megingott, de még létező bizalmat fenntartó költségvetése. Más összefüggésben viszont ez a költségvetés egyáltalán nem a megkönnyebbülés sóhaját engedi felröppenni - ellenkezőleg. (folyt.)
1989. december 27., szerda 12:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A költségvetés értéke 2.
|
Szükségtelen itt mindazt felsorolni, ami a költségvetési kiadások ilyen kemény lefaragása következtében most a lakosságra hárul, hiszen már mindenki kiszámíthatta, mivel jár számára a lakbéremelés, a lakáskamatok megadóztatása, a fogyasztói ártámogatások csökkentése, a fogyasztási adók emelése, és sok más lépés, amire a jövő évi költségvetés nyomasztó számai épülnek. Inkább azon érdemes elgondolkodni, hogy a költségvetési hiány kétségtelenül szükséges csökkentésének vajon az egyedüli útja-e az állam kiadásainak mérséklése, adóbevételeinek emelése. Azon érdemes töprengeni, hogy a költségvetés vajon nem közeledhet-e az egyensúly állapotához valami más módon, kevesebb lemondás és nélkülözés árán. alc. Akadályok a vállalkozás utjában Nyilvánvaló ugyanis, hogy több adóbevételhez juthatna a kincstár egy eredményesebben működő gazdaságból, amely - több jövedelmet termelvén - alacsonyabb adókulcsok mellett is nagyobb tömegű bevételhez juttathatja a költségvetést. A gazdaság pedig akkor működhetne eredményesebben, ha azokat a lépéseket, amiket reformnak, fordulatnak vagy liberalizálásnak nevezünk, a kormány határozattabban és gyorsabban tenné - vagy tehetné? - meg. Több jövedelmet termelhetne a gazdaság akkor, ha az állami tulajdon serényebben vonulna vissza, s engedne utat a vagyon gyarapításában és a profit növelésében érdekelt magántulajdonnak. Több jövedelmet termelhetne akkor, ha a költségvetés nemcsak elvonásra, hanem adásra is törekedne: kedvezményes hitelt, támogatást, preferenciát adna az ugrásra kész kis- és középvállalkozásoknak. Ez utóbbi könnyen belátható, ha meggondoljuk, hogy 1988 és 1989 szinte minden többleteredménye éppen a kis- és középvállalkozásokban keletkezett. Ha ez így van, akkor miért áll még annyi akadály a vállalkozás előtt, s miért nem szerepelnek a költségvetésben olyan tételek, amelyek a vállalkozói kezdeményezések támogatását szolgálják? Azért mert a kormány meggyőződése, hogy a jelenlegi rossz szerkezetű gazdaságot nem szabad élénkíteni. Nem, mert az élénkítés még mindíg több importot igényelne, mint amennyi exportot produkálna. Ez a mai - és a múltbéli - gazdaságpolitika igencsak vitatható tétele. Bár kétségtelen, hogy egy rossz szerkezetű gazdaságot oktalanság élénkíteni, ám a rossz szerkezetű gazdaság perspektívikus ágait, igéretes vállalkozásait mégiscsak szabadna, sőt kellene segíteni, támogatni de legalábbis hagyni fejlődni. S bizony ma még ez a "hagyni" se valósul meg, mert a spontán fejlesztés-fejlődés is megannyi korlátozásba, bürokratikus akadályba ütközik. (folyt.)
1989. december 27., szerda 12:59
|
Vissza »
|
|
A költségvetés értéke 3.
|
Hogy milyen nehezen leküzdhető akadályokba, arról sokat tudnak mondani mindazok, akik új vállalkozásba kezdtek, vagy kezdtek volna, és akik jól jövedelmező vállalkozásokat szerveznek, irányítanak, vagy igyekeznek működésben tartani. Az elfogadott költségvetés legfőbb értéke, hogy - van. Ez azonban még messze nem jelenti a kijutást a gazdasági válságból, legfeljebb annyi lehetőséget kínál a kijutáshoz, hogy időt ad hozzá. Nem sokat, egy lélegzetvételnyit. Ezt kell most a kormánynak rendkívül ésszerűen kihasználnia, hogy elkerülhesse az ország gazdasági összeomlását. (MTI-Press)
1989. december 27., szerda 13:00
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|