|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Visszaélés az adakozással
"A Szabad Demokraták Szövetségének
közleménye:
Tudomásunkra jutott, hogy a Szabad Demokraták nevével visszaélve
egyesek lakásokba becsengetve adakozásra szólítanak fel. Legutóbb
Újpestről kaptunk ilyen hírt. Leszögezzük: a Szabad Demokraták
Szövetsége a már nyilvánosságra hozott helyszíneken folytat csak
gyűjtést. Kérjük a lakosságot, hogy a szervezetünk nevével visszaélő
személyekről a legközelebbi rendőrt értesíteni szíveskedjenek."
SZER:
Szentszék - Csehszlovákia - Magyarország
"Összhangban azzal a hatalmas méretű, és gyors politikai
átalakulással, amely az Csehszlovákiában végbemegy, a kormány 180
fokos forodulatot hajtott végre az egyházpolitikában. Ennek első
bizonyitéka, hogy II. János Pál - töltött be egy érseki, és két
püspöki széket: Frantisek Varak, az egyházmegye eddigi apostoli
kormányzója lett az olomouci érsek, Karel Otcenásek Hradec Kralove-i
püspök, az eperjesi görög katolikus egyházmegyének pedig Jan Hirka
került az élére."
|
|
|
|
|
|
|
Császárné a piacon (2.rész)
|
Li Ju-csin merő véletlenségnek tartja, hogy ha csak rövid időre is, de egyéni sorsa összefonódott Pu Ji, az utolsó kínai császár tragikus sorsával. Önéletrajzi művében elmeséli, hogy hat gyermekes csangcsuni szegényparaszt családból származik. Tizenöt éves volt, amikor iskolájában kínai és japán katonák jelentek meg, s kétszáz más lánnyal egyetemben róla is fényképet készítettek. Ezekről a fényképekről őt választotta ki negyedik feleségnek - azaz ágyasnak - az akkor a japánok bábjaként Mandzsúriában uralkodó Pu Ji császár. Kezdetben élvezte a császári udvar pompáját, és a császárt is igyekezett megszeretni. Pedig nem volt könnyű, mert Pu Ji olyan - a volt feleség szerint leírhatatlan - betegségben szenvedett, amely lehetetlenné tette a házaséletet. Császárnésága mindössze két és fél évig tartott, mert Pu Jit a háború befejeztével letartóztatták a szovjet katonák, majd később kiadták Kínának. A kínai bíróság hosszú börtönbüntetésre ítélte, és csak 1959-ben részesítette kegyelemben. Li Ju-csin azonban már 1957-ben elvált tőle, és ettől kezdve a maga meglehetősen szomorú életét élte. Éveken át nem jutott munkához, mert mihelyt kiderült, hogy a császár ágyasa volt, azonnal fagyos lett körülötte a légkör. Mi több, a ,,kulturális forradalom,, éveiben el kellett szenvednie a vörösgárdisták kegyetlenkedéseit is. Pu Ji halála és az idők változása végre meghozta számára a békét, a nyugalmat, és egy mérnök személyében a családi boldogságot. Így azután ő is - akárcsak az utolsó kínai császár - egyszerű állampolgárrá vált, sőt az utóbbi évtizedben a kínai társadalom megbecsült tagja lett. A ma is szép arcú Li Ju-csint, aki mindennapos jelenség a csangcsuni piacokon és üzletekben, az emberek szeretik, maguk közül valónak tartják. Előre köszönnek neki. (Persze nem hajtanak előtte térdet, ahogyan az a császári udvarban kijárt neki.) Tisztelik szerénységét és humorérzékét, s tudják róla, hogy két szenvedélyének él: családjának és kedvenc sportjának, a tajcsicsuannak, azaz az árnyékbokszolásnak. Szivesen van emberek között, de amikor külföldi turistacsoport érkezik Csangcsunba, azonnal elrejtőzik. Nagyon várja azt az időt, amikor senki sem tartja majd számon, hogy a sok-sok millió kínai asszony között él egy, aki elmondhatja magáról: császárné voltam Kínában. +++ Éliás Béla (Peking), MTI-Panoráma)
1989. december 26., kedd 14:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|