Rendszerváltás és az MTI

	Hogyan tovább Jugoszlávia? (1.rész)
Belgrád, 1989. december 26. kedd (MTI-Panoráma) Jugoszláviára is kihat a a közép-kelet-európai szocialista országokban zajló politikai olvadás. Az új szelek azonban jószerével még a régi vitorlásokat, s bennük gyakran a régi hajósokat röpítik, és a sok nemzetiségű, gazdaságilag a fejlett északra és az elmaradott délre osztott ország sajátos körülményei csak növelik a belső ellentmondásokat, nézetkülönbségeket. Az 1989-es év végének jugoszláviai helyzetére jellemző: a sok éves gazdasági pangás és a hiperinfláció felkorbácsolta a kedélyeket. A már évekkel ezelőtt megkezdett reformok részben elvetéltek, részben lelassultak, mert a konzervatív erők szívós ellenállást tanúsítanak. Előtérbe kerültek az ország hat tagköztársaságának és két autonóm tartományának szűkebb érdekei, a párt, állami és társadalmi vezetőségek általában a nemzeti programok mögött sorakoznak fel, akadályozzák a jugoszláv szintézis kialakítását, s ha ez mégis sikerül, akkor az új programok következetes végrehajtását. Most, amikor főként Európában mind erősebb az integrációs törekvés, Jugoszlávia szinte érthetetlen módon dezintegrálódott. Jellemző, hogy a legutóbbi évek állandó jelszavává vált az egységes jugoszláv piac megteremtésének sürgetése. Az országon belüli gazdasági, ideológiai és politikai összecsapások árnyékot vetnek az élet minden területére, minden társadalmi szférára. A nacionalizmusok és a sovinizmus burjánzása rombolja az ország nemzeti-nemzetiségi viszonyait, aláássa a titói Jugoszlávia egyik legnagyobb vívmányát, az egyenjogúság, a testvériség-egység eszméjét. Napjainkban mindennapos jelenség, hogy a tagköztársasági és tartományi vezetőségek visszaélnek a jugoszláv alkotmány és jogrendszer hiányosságaival, következetlenségeivel és nem hajtják végre az államelnökség és a föderáció szerveinek határozatait, rendeleteit. Csaknem tíz éve húzódik, s egyre súlyosabb a koszovói válság, amely napjainkra a köztársaságok közötti kapcsolatok egyik ütköző pontjává vált, mivel különbözőképpen ítélik meg a tartomány problémáit és megkérdőjelezik a megoldásukra elfogadott szövetségi politika helyességét. Szerbia szerint Koszovo az egész ország ügye és a föderációnak részt kell vennie az albán nacionalisták megfékezésében. Szlovénia viszont úgy véli, hogy Koszovo Szerbiának egyik tartománya, ezért elsősorban rá hárulnak az ottani gondok. (folyt) 1989. december 26., kedd 14:45
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »