|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Visszaélés az adakozással
"A Szabad Demokraták Szövetségének
közleménye:
Tudomásunkra jutott, hogy a Szabad Demokraták nevével visszaélve
egyesek lakásokba becsengetve adakozásra szólítanak fel. Legutóbb
Újpestről kaptunk ilyen hírt. Leszögezzük: a Szabad Demokraták
Szövetsége a már nyilvánosságra hozott helyszíneken folytat csak
gyűjtést. Kérjük a lakosságot, hogy a szervezetünk nevével visszaélő
személyekről a legközelebbi rendőrt értesíteni szíveskedjenek."
SZER:
Szentszék - Csehszlovákia - Magyarország
"Összhangban azzal a hatalmas méretű, és gyors politikai
átalakulással, amely az Csehszlovákiában végbemegy, a kormány 180
fokos forodulatot hajtott végre az egyházpolitikában. Ennek első
bizonyitéka, hogy II. János Pál - töltött be egy érseki, és két
püspöki széket: Frantisek Varak, az egyházmegye eddigi apostoli
kormányzója lett az olomouci érsek, Karel Otcenásek Hradec Kralove-i
püspök, az eperjesi görög katolikus egyházmegyének pedig Jan Hirka
került az élére."
|
|
|
|
|
|
|
Pártvélemények és a hatályos jog az Országgyűlés feloszlatásáról (3. rész)
|
Az Országgyűlés feloszlása és feloszlatása között az a különbség, hogy a feloszlást a plénum önmaga mondja ki, feloszlatása pedig - szigorúan meghatározott feltételek megléte esetén - a köztársasági elnök jogkörébe tartozik. Az ideiglenes köztársasági elnök azonban - tehát Szűrös Mátyás - nem oszlathatja fel az Országgyűlést. A hatályos jog szerint a képviselők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges mind a köztársasági elnök megválasztásához, mind pedig az alkotmány módosításához. Egyes vélemények szerint az újonnan megválasztandó koalíciós parlamentben - legalábbis eleinte - vajmi kevés a reális esélye annak, hogy ezekben a kérdésekben a minősített többséghez szükséges konszenzus kialakulhat. S mi történik akkor - teszik fel a kérdést -, ha ez a koalíciós Parlament egy éven belül legalább 4 alkalommal megvonja a bizalmat a Minisztertanácstól, vagy nem szavaz bizalmat a bemutatkozó kormánynak? Ilyen esetben ugyanis a köztársasági elnök - a Minisztertanács, a Parlament elnökének, valamint a parlamenti képviselettel rendelkező pártok frakcióvezetőinek és a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottjának véleményét kikérve - feloszlathatja az Országgyűlést. Az ideiglenes államfőnek viszont ehhez nincs joga. Lényegében ez a magyarázata annak, hogy a népszavazás eredménye miért okoz hatalmi vákuumot, azaz: a törvényalkotók miért tartották szükségesnek a képviselőválasztásokat megelőző köztársaságielnök-választást. Ugyancsak szakértők álláspontja: a köztársaságielnök-választás módjára vonatkozó paragrafus módosítása nem érinti a köztársasági elnök jogkörét. (MTI - Csoknyay Edit)
1989. december 1., péntek 13:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|