 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Visszaélés az adakozással
"A Szabad Demokraták Szövetségének
közleménye:
Tudomásunkra jutott, hogy a Szabad Demokraták nevével visszaélve
egyesek lakásokba becsengetve adakozásra szólítanak fel. Legutóbb
Újpestről kaptunk ilyen hírt. Leszögezzük: a Szabad Demokraták
Szövetsége a már nyilvánosságra hozott helyszíneken folytat csak
gyűjtést. Kérjük a lakosságot, hogy a szervezetünk nevével visszaélő
személyekről a legközelebbi rendőrt értesíteni szíveskedjenek."
SZER:
Szentszék - Csehszlovákia - Magyarország
"Összhangban azzal a hatalmas méretű, és gyors politikai
átalakulással, amely az Csehszlovákiában végbemegy, a kormány 180
fokos forodulatot hajtott végre az egyházpolitikában. Ennek első
bizonyitéka, hogy II. János Pál - töltött be egy érseki, és két
püspöki széket: Frantisek Varak, az egyházmegye eddigi apostoli
kormányzója lett az olomouci érsek, Karel Otcenásek Hradec Kralove-i
püspök, az eperjesi görög katolikus egyházmegyének pedig Jan Hirka
került az élére."
|
|
|
|
|
|
 |
Az SZDSZ szerint az átmenetről folytatott tárgyalásokat a referendummal a nép zárta le (1. rész)
|
1989. november 18., kedd - A népszavazást követően kialakult helyzettel kapcsolatos SZDSZ-álláspontot tisztázta Haraszti Miklós ügyvivő az MTI munkatársának adott keddi nyilatkozatában. Elmondta: a Szabad Demokraták Szövetsége elfogadhatónak tartja, hogy a szabad parlamenti választásokat követően az új Országgyűlés módosítsa a köztársasági elnök megválasztásának módját, és az államfőt a nép közvetlenül válassza meg. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a köztársasági elnök jogkörét a választás módjához igazítsák.
A szabad demokraták ugyanis úgy vélik, hogy a november 26-i
népszavazáson az első kérdésre adott válaszok szoros eredménye miatt
megfontolandó lenne egy ilyen lépés. A kezdeményezők által
megfogalmazott kérdés és az Országgyűlés által jogilag kifogásolható
módon hozzáfűzött magyarázat összekapcsolása következtében két
kérdés - a választás ideje, illetve módja - mosódott össze. Az ugyan
egyértelműnek tűnik, hogy az igennel szavazók a szabad parlamenti
választások után kívánják az államfő megválasztását - hangsúlyozta
Haraszti Miklós. Feltételezhető azonban, hogy a nemmel szavazók egy
része is egyetértett a hatalomátmentés megakadályozásával, és csupán
azért szavazott így, mert maga akar köztársasági elnököt választani.
Mindezt figyelembe véve tartják a szabad demokraták megfontolandónak
a közvetlen elnökválasztás kérdését, ám erről döntést véleményük
szerint csak az új Országgyűlés hozhat.
A továbbiakban hangsúlyozta: a népszavazás elsődleges célja az
volt, hogy az akadályok eltávolításával megteremtse a lehetőséget a
szabad parlamenti választások kiírására. Ehhez pedig
elengedhetetlen, hogy a jelenlegi Országgyűlés mondja ki
feloszlatását, és december 18-án kezdődő ülésszakán március 18-ára
írja ki a parlamenti választásokat. A referendum bebiztosította az
ellenzék eredeti koncepciójának győzelmét is. Nevezetesen azt, amit
az EKA összes tagja a háromoldalú tárgyalásokon a szeptemberi csonka
megállapodásig képviselt, miszerint a legfontosabb cél: a békés
átmenet során hatalomátmentés nélkül elvezetni az országot a szabad
parlamenti választásokig. A népszavazás azt is bebizonyította, hogy
nem alakult ki teljes konszenzus a háromoldalú tárgyalásokon
született megállapodás körül, és az elnökválasztás destabilizáló
tényező lett volna. (folyt.köv.)
1989. november 28., kedd 17:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|