|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Líbiai Népi Iroda nyilatkozata
"A Líbiai Arab Szocialista Népi
Nagy Dzsamahirija budapesti Népi Irodája az alábbi nyilatkozatot
juttatta el az Országos Sajtószolgálathoz:
A Líbiai Népi Iroda szeretné felhívni a magyar közvélemény és a
különböző magyar tájékoztatási orgánumok figyelmét arra, miszerint
az a magyar sajtóban megjelent hír, hogy a Líbiai Nagy Dzsamahirija
támogatja Ceausescu diktátor különleges alakulatait
1. minden reális alapot nélkülöz, s semmi valóságos alapja
nincs. Ezek az információk puszta hazugságon alapulnak és szándékos
álhírek.
2. A Líbiai Nagy Dzsamahirija törekszik a baráti kapcsolatok
fejlesztésére a baráti magyar és román néppel.
3. A Líbiai Nagy Dzsamahirija elítéli mindezeket a szándékosan
híresztelt hazugságokat és híresztelőit, mert a Népi Dzsamahirija
mindig támogatja a népek szabadságra való törekvéseit, és a jobb
élet megteremtése érdekében a Földön és a Nap alatt.
Bízunk abban, hogy a győzelem mindig a Népek mellett lesz a
végén, és a diktátori rezsimek a vesztesek.
Budapest, 1989. december 24.
Líbiai Népi Iroda
Budapest"
SZER:
A magyar katolikus egyház helyzete
"Örvendetes tudat, hogy az
értékes adományt nem gyárosok és bankárok finanszírozták, hanem
iskolásgyermekek - karácsonyi ajándékuknak egy részéről lemondva -
tették lehetővé, hogy a menekültek karácsonyfája alá gyermekeknek és
felnőtteknek egyaránt értékes ajándék kerüljön.
A katolikus papok hézagpótló munkát végeznek a menekültek
gondozásában, és Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök
vezetésével példás tevékenységet fejtenek ki. Munkájukat a
szervezetünk immár két esztendeje támogatja, és legalább egymillió
nyugatnémet márkát kitevő adományt juttattunk el hozzájuk."
|
|
|
|
|
|
|
Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A tárgyalások eddigi menetrendjét ismertetve a tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy a folyamat Antall József miniszterelnök júliusi brüsszeli látogatásával indult el. A kormányfő akkor memorandumot nyújtott át Jacques Delorsnak, az EK bizottsága elnökének, vázolva a társulási megállapodás főbb elemeit. A magyar kormányfő a tárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazta annak érdekében, hogy a megállapodás már 1992. január 1-jén hatályba léphessen. A több szakaszban megtartott szakértői konzultációk nyomán várhatóan már decemberben megkapják a küldöttségek felhatalmazásukat a társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalások lefolytatására. Biztató jel, hogy az EK bizottságának elnöke, Antall Józsefhez írott levelében sikeresnek minősítette az előkészítő megbeszéléseket, s úgy vélekedett: a ,,bátorító eredmények,, nyomán reális lehetőség mutatkozik arra, hogy a társult tagsági szerződés a magyar elképzeléseknek megfelelően 1992. január 1-jétől hatályba lépjen.
Az előkészítés folyamán a tárgyaló felek a társulás tartalmának néhány elvi kérdésében már konszenzusra jutottak. Ilyen elv például a két fél közötti szabadkereskedelem megvalósítása az ipari termékek körében, a vámok és az egyéb korlátozások fokozatos és aszimmetrikus megszüntetésével. A magyar javaslat lényege, hogy a Közösség a megállapodás végrehajtásának kezdeti szakaszában és gyors ütemben bontsa le a magyar export előtti akadályokat; Magyarország hosszabb periódus alatt építené le kereskedelmi akadályait. Az elvi egyetértés területei közé tartozik specifikus engedmények nyújtása elsősorban az EGK részéről a mezőgazdasági kereskedelem megkönnyítése érdekében; a politikai párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása; széles körű pénzügyi együttműködés, beleértve a jelenlegi PHARE-segélyprogram kétoldalú szerződéses alapra helyezését.
A kormány csütörtöki ülésén a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium előterjesztésében határozatot hozott arról, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozik az európai hagyományos fegyveres erőkről és fegyverzetekről szóló szerződéshez, amelyet Párizsban, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet folyamatában részt vevő 34 ország csúcstalálkozóján írnak alá. A magyar kormány megítélése szerint az egyezmény a legnagyobb horderejű fegyverzetkorlátozási szerződés Európában a II. világháború óta. Az egyezmény eredményeként olyan mértékben csökkent a két szemben álló katonai tömb - különösen a támadó jellegű Varsói Szerződés - katonai potenciálja miáltal gyakorlatilag lehetetlenné válik bármiféle lerohanásra építő villámháború a kontinensen. (folyt.köv.)
1990. november 16., péntek 12:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|