|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Líbiai Népi Iroda nyilatkozata
"A Líbiai Arab Szocialista Népi
Nagy Dzsamahirija budapesti Népi Irodája az alábbi nyilatkozatot
juttatta el az Országos Sajtószolgálathoz:
A Líbiai Népi Iroda szeretné felhívni a magyar közvélemény és a
különböző magyar tájékoztatási orgánumok figyelmét arra, miszerint
az a magyar sajtóban megjelent hír, hogy a Líbiai Nagy Dzsamahirija
támogatja Ceausescu diktátor különleges alakulatait
1. minden reális alapot nélkülöz, s semmi valóságos alapja
nincs. Ezek az információk puszta hazugságon alapulnak és szándékos
álhírek.
2. A Líbiai Nagy Dzsamahirija törekszik a baráti kapcsolatok
fejlesztésére a baráti magyar és román néppel.
3. A Líbiai Nagy Dzsamahirija elítéli mindezeket a szándékosan
híresztelt hazugságokat és híresztelőit, mert a Népi Dzsamahirija
mindig támogatja a népek szabadságra való törekvéseit, és a jobb
élet megteremtése érdekében a Földön és a Nap alatt.
Bízunk abban, hogy a győzelem mindig a Népek mellett lesz a
végén, és a diktátori rezsimek a vesztesek.
Budapest, 1989. december 24.
Líbiai Népi Iroda
Budapest"
SZER:
A magyar katolikus egyház helyzete
"Örvendetes tudat, hogy az
értékes adományt nem gyárosok és bankárok finanszírozták, hanem
iskolásgyermekek - karácsonyi ajándékuknak egy részéről lemondva -
tették lehetővé, hogy a menekültek karácsonyfája alá gyermekeknek és
felnőtteknek egyaránt értékes ajándék kerüljön.
A katolikus papok hézagpótló munkát végeznek a menekültek
gondozásában, és Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök
vezetésével példás tevékenységet fejtenek ki. Munkájukat a
szervezetünk immár két esztendeje támogatja, és legalább egymillió
nyugatnémet márkát kitevő adományt juttattunk el hozzájuk."
|
|
|
|
|
|
|
Bányász demonstráció Pécsett (3. rész)
|
Az elsőként felszólaló Gyulai Sándor, a MÉV szakszervezeti bizottságának titkára emlékeztetett arra, hogy a gazdasági szerkezet átalakításával összhangban felvetődött a mecseki uránbányászat megszüntetésének terve is. A kormány ugyan még nem döntött a bányavállalat sorsáról, de a különböző nyilatkozatok, hírek és rémhírek érthető nyugtalanságot, elkeseredettséget keltettek az uránbányászok körében. Ezért is került sor a mostani tömeges megmozdulásra. Az akció azonban nemcsak egy vállalat élet-halál harcának kifejezője, hanem Pécs város, Baranya megye és a dél-dunántuli régió jajkiáltása is. Ha felszámolják a vállalatot, akkor több mint 7000 ember kerülhet az élet perifériájára. Vajon rendelkezik-e a kormány olyan programmal és a program megvalósításához szükséges anyagi eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a feleslegessé vált munkaerő elhelyezkedését? - tette fel a kérdést a szakszervezeti titkár. Egyenes választ kérnek az uránbányászok arra, hogy meddig dolgozhatnak még a bányákban, s ha be kell fejezniük a termelést, mi lesz a további sorsuk. Ezért is hívták meg a bányászgyűlésre az illetékes állami és szakszervezeti vezetőket. Ezután a föld alatti dolgozók nevében Szabó László, a IV-es bányaüzem csapatvezető vájára beszélt a gondjaikról, aggodalmaikról, majd Kovács Mózes, a Mecseki Szénbányák vasasi bányaüzemének szb-titkára tolmácsolta a szénmedence dolgozóinak szolidaritását uránbányász társaik iránt. A továbbiakban Simon József, a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsának titkára és Schalkhammer Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára szólalt fel. (folyt.köv.)
1989. augusztus 30., szerda 18:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|