|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Líbiai Népi Iroda nyilatkozata
"A Líbiai Arab Szocialista Népi
Nagy Dzsamahirija budapesti Népi Irodája az alábbi nyilatkozatot
juttatta el az Országos Sajtószolgálathoz:
A Líbiai Népi Iroda szeretné felhívni a magyar közvélemény és a
különböző magyar tájékoztatási orgánumok figyelmét arra, miszerint
az a magyar sajtóban megjelent hír, hogy a Líbiai Nagy Dzsamahirija
támogatja Ceausescu diktátor különleges alakulatait
1. minden reális alapot nélkülöz, s semmi valóságos alapja
nincs. Ezek az információk puszta hazugságon alapulnak és szándékos
álhírek.
2. A Líbiai Nagy Dzsamahirija törekszik a baráti kapcsolatok
fejlesztésére a baráti magyar és román néppel.
3. A Líbiai Nagy Dzsamahirija elítéli mindezeket a szándékosan
híresztelt hazugságokat és híresztelőit, mert a Népi Dzsamahirija
mindig támogatja a népek szabadságra való törekvéseit, és a jobb
élet megteremtése érdekében a Földön és a Nap alatt.
Bízunk abban, hogy a győzelem mindig a Népek mellett lesz a
végén, és a diktátori rezsimek a vesztesek.
Budapest, 1989. december 24.
Líbiai Népi Iroda
Budapest"
SZER:
A magyar katolikus egyház helyzete
"Örvendetes tudat, hogy az
értékes adományt nem gyárosok és bankárok finanszírozták, hanem
iskolásgyermekek - karácsonyi ajándékuknak egy részéről lemondva -
tették lehetővé, hogy a menekültek karácsonyfája alá gyermekeknek és
felnőtteknek egyaránt értékes ajándék kerüljön.
A katolikus papok hézagpótló munkát végeznek a menekültek
gondozásában, és Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök
vezetésével példás tevékenységet fejtenek ki. Munkájukat a
szervezetünk immár két esztendeje támogatja, és legalább egymillió
nyugatnémet márkát kitevő adományt juttattunk el hozzájuk."
|
|
|
|
|
|
|
NDK-menekültek hazánkban 3.
|
München, 1989. augusztus 20. (SZER, Zene, szó) - A Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet napilap értesülései szerint jelenleg mintegy 200 ezer keletnémet állampolgár tartózkodik hazánkban. Kérdés: mennyi tér majd vissza belőlük Erich Honecker munkásparadicsomába? A jelek mindenesetre arra mutatnak, hogy jelentős részük inkább az igazolatlan hiányzást választja, hiszen a bécsi NSZK-követségen naponként százával jelentkeznek beutazó vízumért azok az NDK-s polgárok, akik előző éjszaka - kijátszva a magyar határőrséget - a zöldhatáron keresztül távoztak Magyarországról. Nem mindenki vállalja ezt a kockázatot: vannak, akik inkább a budapesti, vagy balatonvidéki illegalitást választják. Ők azok, akik tudják, illetve remélik, hogy a tények szerint októberben Magyarországon ratifikálni fogják a már aláírt genfi konvenciót, és ennek szellemében őket is megilletné a menedékjog. Számukat többezerre becsülik, javarészt fiatalok. Kelet-Németország jövője fogot vándorbotot, hogy kedvezőbb körülményeket keressen magának. Stefan Heym, a neves keletnémet író nem kevesebbet mondott, mint azt, hogy ha ez az elvándorlási folyamat tartós lesz, a következő években veszélybe kerülhet az NDK puszta léte is - vagyis nem lesz többé, aki munkájával, tehetségével, szorgalmával fenntartsa az országot. Vajon nem ez történt-e Magyarországgal is? - vagy, ha nem is ugyanez, valami hasonló. A fiatal tehetségeket nemcsak a bürokrácia kötötte gúzsba, nemcsak az érvényben lévő - úgynevezett - termelési viszonyok akadályozták meg elképzeléseik megvalósítását. A társadalom berendezkedése, a kialakult sógor-koma kapcsolatok, a korrupció, a helyi kiskirályságok mind-mind arról győzték meg a pályakezdő, vállalkozó kedvű fiatalt, hogy ebben az országban nem érdemes dolgozni, ebben az országban előrébb valók a pártkapcsolatok, mint a rátermettség, a tudás, a szorgalom. (folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|