 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Líbiai Népi Iroda nyilatkozata
"A Líbiai Arab Szocialista Népi
Nagy Dzsamahirija budapesti Népi Irodája az alábbi nyilatkozatot
juttatta el az Országos Sajtószolgálathoz:
A Líbiai Népi Iroda szeretné felhívni a magyar közvélemény és a
különböző magyar tájékoztatási orgánumok figyelmét arra, miszerint
az a magyar sajtóban megjelent hír, hogy a Líbiai Nagy Dzsamahirija
támogatja Ceausescu diktátor különleges alakulatait
1. minden reális alapot nélkülöz, s semmi valóságos alapja
nincs. Ezek az információk puszta hazugságon alapulnak és szándékos
álhírek.
2. A Líbiai Nagy Dzsamahirija törekszik a baráti kapcsolatok
fejlesztésére a baráti magyar és román néppel.
3. A Líbiai Nagy Dzsamahirija elítéli mindezeket a szándékosan
híresztelt hazugságokat és híresztelőit, mert a Népi Dzsamahirija
mindig támogatja a népek szabadságra való törekvéseit, és a jobb
élet megteremtése érdekében a Földön és a Nap alatt.
Bízunk abban, hogy a győzelem mindig a Népek mellett lesz a
végén, és a diktátori rezsimek a vesztesek.
Budapest, 1989. december 24.
Líbiai Népi Iroda
Budapest"
SZER:
A magyar katolikus egyház helyzete
"Örvendetes tudat, hogy az
értékes adományt nem gyárosok és bankárok finanszírozták, hanem
iskolásgyermekek - karácsonyi ajándékuknak egy részéről lemondva -
tették lehetővé, hogy a menekültek karácsonyfája alá gyermekeknek és
felnőtteknek egyaránt értékes ajándék kerüljön.
A katolikus papok hézagpótló munkát végeznek a menekültek
gondozásában, és Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök
vezetésével példás tevékenységet fejtenek ki. Munkájukat a
szervezetünk immár két esztendeje támogatja, és legalább egymillió
nyugatnémet márkát kitevő adományt juttattunk el hozzájuk."
|
|
|
|
|
|
 |
- Interjú Kónya Imrével - 5. folyt.
|
Én azt mondtam, hogy akkor erre nem tartok igényt, hanem átadom
a nyilatkozatot és távozom, úgy hogy 9.05-kor boldogan már kint
voltam az utcán és nem kellett részt vennem az egésznapos ülésen.
Egyébként hát megmondom őszintén, hogy Fejti György nem lehetett
valami boldog és biztos, ezért nem szeret se engem, se az ellenzéki
szervezeteket, mert ott volt szegény kénytelen szabadszombatján ülni
a Partizán Szövetséggel és a Nőszövetséggel és nem biztos, hogy
nagyon érdekelte az, amit ott mondanak neki.
- Mondod, hogy megalapítottátok nyolc szervezettel az Ellenzéki
Kerekasztalt. Hogy történt ez gyakorlatilag? Meghívtatok pártokat,
vagy jelentkeztek?
- Igen, hát egy felhívást bocsátottunk ki, mint amit te is
hallottál, és a Szabad Demokraták közgyűlésén felolvastam. De ezt a
felhívást március 15-ikén bocsátottuk ki, és elküldtük annak a nyolc
szervezetnek, amelyről mi úgy gondoltuk, hogy akkor olyan jellegű
szervezetek a legfontosabbak és politikai jellegű szervezetek,
amelyekre gondoltunk az Ellenzéki Kerekasztal létrehozásánál. Tehát
nekik címezve elküldtük. Ettől független, fontosnak tartottuk, hogy
széles nyilvánosságot kapjon ez a felhívás. Ezért olvastam fel a
Szabad Demokratáknál, ez éppen kapóra jött ez a kongresszus. Azért
tartottuk fontosnak, mert tulajdonképpen a széles nyilvánosság előtt
szerettük volna közölni, hogy ezekben az ellenzéki szervezetekben
van-e annyi felelősségtudat, hogy félreteszik a saját egyéni
szervezeti érdekeiket és hajlandók összeállni. És hogy egy ilyen
igény a társadalomban van, abban bizonyosak voltunk és
tulajdonképpen én gondoltam már korábban arra, hogy nagyon jó lenne,
hogy ha helyben, a különböző vidéki városokban és fővárosi
kerületekben is megvalósulhatna valamiféle ellenzéki egység és ezt
célozta, hogy március 21-ikén a Magyar Nemzetben is lehoztuk ezt,
vagy lehozattuk ezt a felhívást, és ennek nyomán valóban az
Ellenzéki Kerekasztalok sokasága alakult meg vidéken, ezt érzem
egyébként a legfontosabbnak. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|