|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Líbiai Népi Iroda nyilatkozata
"A Líbiai Arab Szocialista Népi
Nagy Dzsamahirija budapesti Népi Irodája az alábbi nyilatkozatot
juttatta el az Országos Sajtószolgálathoz:
A Líbiai Népi Iroda szeretné felhívni a magyar közvélemény és a
különböző magyar tájékoztatási orgánumok figyelmét arra, miszerint
az a magyar sajtóban megjelent hír, hogy a Líbiai Nagy Dzsamahirija
támogatja Ceausescu diktátor különleges alakulatait
1. minden reális alapot nélkülöz, s semmi valóságos alapja
nincs. Ezek az információk puszta hazugságon alapulnak és szándékos
álhírek.
2. A Líbiai Nagy Dzsamahirija törekszik a baráti kapcsolatok
fejlesztésére a baráti magyar és román néppel.
3. A Líbiai Nagy Dzsamahirija elítéli mindezeket a szándékosan
híresztelt hazugságokat és híresztelőit, mert a Népi Dzsamahirija
mindig támogatja a népek szabadságra való törekvéseit, és a jobb
élet megteremtése érdekében a Földön és a Nap alatt.
Bízunk abban, hogy a győzelem mindig a Népek mellett lesz a
végén, és a diktátori rezsimek a vesztesek.
Budapest, 1989. december 24.
Líbiai Népi Iroda
Budapest"
SZER:
A magyar katolikus egyház helyzete
"Örvendetes tudat, hogy az
értékes adományt nem gyárosok és bankárok finanszírozták, hanem
iskolásgyermekek - karácsonyi ajándékuknak egy részéről lemondva -
tették lehetővé, hogy a menekültek karácsonyfája alá gyermekeknek és
felnőtteknek egyaránt értékes ajándék kerüljön.
A katolikus papok hézagpótló munkát végeznek a menekültek
gondozásában, és Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök
vezetésével példás tevékenységet fejtenek ki. Munkájukat a
szervezetünk immár két esztendeje támogatja, és legalább egymillió
nyugatnémet márkát kitevő adományt juttattunk el hozzájuk."
|
|
|
|
|
|
|
Szovjet óévbúcsúztató (1.rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. december 30. vasárnap (MTI-tud) - A szürke
karácsonyt feledtetően Moszkvában végre leesett vasárnap az igazi
hó, tucatnyi megcsúszásos balesetet okozva a még őszies időjáráshoz
szokott fővárosi gépkocsivezetők között. A fehérbe öltözött szovjet
főváros már az óév búcsúztatására készül, igaz, a maga módján: a
piacokon dúl a háború a kereskedők és az árakat paranccsal maximáló
városi tanács között, az italboltnál végeláthatatlan sorok
kígyóznak, de így sem valószínű, hogy a ,,kemény valutává,,
változott itókából jut minden asztalra, nem is beszélve a legújabb
hiánycikkről, a karácsonyfáról, amit itt mindig szilveszterkor
díszítenek fel.
A szovjet rendőrség ugyanakkor - valószínűleg a szilveszteri előkészületek jegyében - vasárnapra virradó éjszaka földig romboltatta a Kreml és a Rosszija szálló tőszomszédságában a ,,városképet rontó,, sátorvárost. A faládákból, pléhdobozokból és műanyag lapokból összeeszkábált városka még a nyári SZKP-kongresszus idején vált híressé, s azoknak adott otthont, akik minden reményüket vesztve a legfelsőbb vezetéshez apelláltak, bajaik, az őket ért igazságtalanságok orvoslását remélve. Az itt élőket mindeddig nem bántották - főként a moszkvai tanács radikális képviselőinek köszönhetően -, vasárnap hajnalban (miután a rendőrség egy nappal ezelőtt a terület elhagyására szólította fel a sátorlakókat) a moszkvai rendőrök előállítottak az itt éldegélő közül csaknem félszáz embert, s földgyalukkal eltakarították kalyibáikat. Értesülések szerint a vizsgálatot követően hamarosan kiengedik őket, és szabadjegyet is kapnak állandó lakhelyükig.
Egyes vélemények szerint a szabadabb, jobb élet reményébe vetett hit jelképe volt ez a város, amely egyben nagyon jellemzően tükrözte az ország súlyos helyzetét. Mások viszont a közegészségügyi előírásokra, a járványveszélyre hívták fel a figyelmet, s arra, hogy az itt élő emberek elutasították a tanács által felajánlott ideiglenes szállásokat. Tény és való, hogy az itt élők egy része kéregetésből élt, s némelyikük kizárólag valutában fogadott el ,,alamizsnát,, a Rosszijában lakó külföldiektől.
Csitából érkezett hírek szerint a Bajkál-tó melletti város lakosai megelégelték, hogy ugyan van ,,italjegyük,, , de nincs vodkájuk vagy pezsgőjük, mert üresek az üzletek; az utóbbi hetekben több tízezren maradtak hoppon a szigorú, központosított elosztás ellenére, de szilveszter előtt betelt a különben üres pohár. Ezrek vonultak vasárnap a város főutcájára; tüzeket raktak póznából, kerítésekből, s követelték a helyi vezetés lemondását.(folyt.)
1990. december 30., vasárnap 17:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|