|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Líbiai Népi Iroda nyilatkozata
"A Líbiai Arab Szocialista Népi
Nagy Dzsamahirija budapesti Népi Irodája az alábbi nyilatkozatot
juttatta el az Országos Sajtószolgálathoz:
A Líbiai Népi Iroda szeretné felhívni a magyar közvélemény és a
különböző magyar tájékoztatási orgánumok figyelmét arra, miszerint
az a magyar sajtóban megjelent hír, hogy a Líbiai Nagy Dzsamahirija
támogatja Ceausescu diktátor különleges alakulatait
1. minden reális alapot nélkülöz, s semmi valóságos alapja
nincs. Ezek az információk puszta hazugságon alapulnak és szándékos
álhírek.
2. A Líbiai Nagy Dzsamahirija törekszik a baráti kapcsolatok
fejlesztésére a baráti magyar és román néppel.
3. A Líbiai Nagy Dzsamahirija elítéli mindezeket a szándékosan
híresztelt hazugságokat és híresztelőit, mert a Népi Dzsamahirija
mindig támogatja a népek szabadságra való törekvéseit, és a jobb
élet megteremtése érdekében a Földön és a Nap alatt.
Bízunk abban, hogy a győzelem mindig a Népek mellett lesz a
végén, és a diktátori rezsimek a vesztesek.
Budapest, 1989. december 24.
Líbiai Népi Iroda
Budapest"
SZER:
A magyar katolikus egyház helyzete
"Örvendetes tudat, hogy az
értékes adományt nem gyárosok és bankárok finanszírozták, hanem
iskolásgyermekek - karácsonyi ajándékuknak egy részéről lemondva -
tették lehetővé, hogy a menekültek karácsonyfája alá gyermekeknek és
felnőtteknek egyaránt értékes ajándék kerüljön.
A katolikus papok hézagpótló munkát végeznek a menekültek
gondozásában, és Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök
vezetésével példás tevékenységet fejtenek ki. Munkájukat a
szervezetünk immár két esztendeje támogatja, és legalább egymillió
nyugatnémet márkát kitevő adományt juttattunk el hozzájuk."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (4. rész)
|
Sokszor és sokan beszéltek arról, követelték a Parlament falain belül és kívül azt, hogy el kell számoltatni a volt MSZMP-t a vagyonáról. A tavaly novemberi népszavazás óta politikai kampányok és a legkülönbözőbb jellegű törvényhozási viták is felszínre hozták ezt a témát, míg végül - sok más fontos törvényjavaslatot megelőzve - a kormány, bővítve az elszámoltatandók körét, figyelemmel a témakörben sokasodó interpellációkra is, törvényjavaslatként beterjesztette a plénum elé.
A képviselőház hétfőn végre pontot tett e - úgymond a nép nevében megfogalmazott - követelések végére: számos módosítást figyelembe véve elfogadta az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonának elszámolásáról szóló törvényjavaslatot.
Ennek lényege, hogy az MSZP-nek, a Demisznek, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének, a Magyar Nők Országos Szövetségének, mint az MSZMP, a KISZ és az Úttörőszövetség, a HNF, a nőtanács utódszervezeteinek, továbbá az MSZBT-nek, a MEASZ-nak és az MHSZ-nek, illetve utódszervezeteiknek el kell számolniuk ingatlanaikról, az 50 ezer forintot meghaladó beszerzési értékű felszereléseikről, berendezéseikről, védett műalkotásaikról, a saját maguk alapította vagy részvételükkel működő gazdálkodó szervezetekről, alapítványokról, értékpapírokról, pénz- és bankszámlákról. Az elszámolás kiindulási dátuma 1949 január 1.
Az elszámoltatás körüli vitában a leginkább érintett Magyar Szocialista Párt törvénymódosító javaslatait rendre elvetették, pedig ahogyan Pozsgay Imre fogalmazott: a párt rendkívül nagy önmérsékletet tanusított ebben az ügyben, mert fontosnak tartja e kérdés végleges tisztázását, és komolyan veszi a népszavazással is megerősített elszámolási kötelezettségét. Kifogásolta viszont azt a javaslatot, hogy a vagyontárgyakat az Országgyűlés további intézkedéséig elidegeníteni vagy megterhelni tilos. E Horváth Bélától (MDF) származó indítvány védelmére kelt viszont Torgyán József (FKgP), hangoztatva: e javaslat éppen a szocialista párt vagyonának védelmét szolgálja. Mindemellett az MHSZ-szel összefüggésben szóba került még a katonai előképzés fontossága is. Olykor úgy tűnt: a képviselők nem is a vagyonelszámoltatásról, hanem egy új honvédelmi törvényről vitatkoznak, mert például az előképzésre vonatkozóan ajánlást tevő Borz Miklós (FKgP) az SZDSZ-t megkérdezte: szerintük szükség van-e hadseregre?
A végül is nagy szavazattöbbséggel elfogadott törvény szerint a kormány az elszámolások alapján 1991. január 31-ig javaslatot tesz az Országgyűlésnek a szükséges intézkedések megtételére. (folyt. köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 17:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|