|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Líbiai Népi Iroda nyilatkozata
"A Líbiai Arab Szocialista Népi
Nagy Dzsamahirija budapesti Népi Irodája az alábbi nyilatkozatot
juttatta el az Országos Sajtószolgálathoz:
A Líbiai Népi Iroda szeretné felhívni a magyar közvélemény és a
különböző magyar tájékoztatási orgánumok figyelmét arra, miszerint
az a magyar sajtóban megjelent hír, hogy a Líbiai Nagy Dzsamahirija
támogatja Ceausescu diktátor különleges alakulatait
1. minden reális alapot nélkülöz, s semmi valóságos alapja
nincs. Ezek az információk puszta hazugságon alapulnak és szándékos
álhírek.
2. A Líbiai Nagy Dzsamahirija törekszik a baráti kapcsolatok
fejlesztésére a baráti magyar és román néppel.
3. A Líbiai Nagy Dzsamahirija elítéli mindezeket a szándékosan
híresztelt hazugságokat és híresztelőit, mert a Népi Dzsamahirija
mindig támogatja a népek szabadságra való törekvéseit, és a jobb
élet megteremtése érdekében a Földön és a Nap alatt.
Bízunk abban, hogy a győzelem mindig a Népek mellett lesz a
végén, és a diktátori rezsimek a vesztesek.
Budapest, 1989. december 24.
Líbiai Népi Iroda
Budapest"
SZER:
A magyar katolikus egyház helyzete
"Örvendetes tudat, hogy az
értékes adományt nem gyárosok és bankárok finanszírozták, hanem
iskolásgyermekek - karácsonyi ajándékuknak egy részéről lemondva -
tették lehetővé, hogy a menekültek karácsonyfája alá gyermekeknek és
felnőtteknek egyaránt értékes ajándék kerüljön.
A katolikus papok hézagpótló munkát végeznek a menekültek
gondozásában, és Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök
vezetésével példás tevékenységet fejtenek ki. Munkájukat a
szervezetünk immár két esztendeje támogatja, és legalább egymillió
nyugatnémet márkát kitevő adományt juttattunk el hozzájuk."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Október Párt alakuló közgyűlése
|
München, 1989. július 10. (SZER, Magyar Híradó) - Gadó György - A Magyar Október Párt július 9-ikén tartotta meg alakuló közgyűlését a Jurta Színházban. Kezdeményezője az a Krassó György volt, aki 1956 után a forradalomban kifejtett tevékenységéért hat és fél évet ült a fegyházban, majd a nyolcvanas évek elejétől a demokratikus ellenzék és a szamizdat köreiben oly eredményesen munkálkodott, hogy végül a rendőrségi zaklatások, házkutatások, bírságolások, rendőri felügyelet alá helyezések elől Angliába kényszerült távozni. Krassó, aki Londonban létrehozta a Magyar Október nevű hírszolgálati irodát, most hazatért, és bár személyes létfeltételei módfelett bizonytalanok még - korábbi lakását elvették, útlevelét bevonták, keresete még nincs - tüstént politikai tevékenységbe kezdett. A Nagy Jenő által közel két éve létrehozott Republikánus Kör nevű radikális ellenzéki csoportosulás tagjai - az alapítóval együtt - zömükben ugyancsak megjelentek a Magyar Október Párt alakuló közgyűlésén és csatlakoztak a párthoz. A nép te vagy A Magyar Október Párt az utca pártja. Magyarok, újrakezdjük - Ezek a feliratok voltak olvashatók egy-egy Petőfi- és Ady-idézet mellett a dekoratív módon elrendezett színpad transzparensein, amelyek előtt Molnár Tamás, az évtizedes ellenzéki tevékenységéről ismert Inconnu művészeti csoport alapítója foglalt helyet, mint a közgyűlés felkért elnöke. (folyt.)
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Magyar Október Párt alakuló közgyűlése - 1. folyt.
|
Az új párt 28 aláírással alapítólevelet bocsátott ki, és közreadta programja vázlatos tervezetét, valamint működési szabályzatát. Az utóbbi két dokumentumot a közgyűlés ideiglenes jelleggel, változtatás nélkül elfogadta. Előreláthatólag ősszel kerül sor a párt új közgyűlésére, mely majd végleges formába önti mindkettőt. A közgyűlés rendezői erősen hangsúlyozták, hogy ellenzői minden hierarchiának. Emiatt nem került elnökség sem a színpadra, és nem választottak vezetőséget sem - legalábbis névleg. A mintegy 80 belépési nyilatkozatot kitöltő újdonsült párttag 18 tagú képviseletet jelölt ki saját soraiból. Ezt megelőzőleg azonban az alapítótagok sorra bemutatkoztak, majd Krassó György ismertette a programtervezetet. Eszerint a Magyar Október Párt követeli a szovjet csapatok azonnali kivonását Magyarországról, továbbá a kilépést a Varsói Szerződésből és a semlegességet. Sürgeti a határainkon kívül élő magyar kisebbségek hatékony védelmét, a nyugati emigrációban élő magyarok bevonását a nemzet életébe. Gazdaságilag a különböző tulajdonformák egyenjogúsága mellett a munkás önigazgatásnak és annak tulajdonít fontosságot, hogy a munkások az általuk használt termelőeszközök részvény- vagy kistulajdonosaivá válhassanak. Az új pártot az ellenzék többi szervezetei iránti bizalmatlanság jellemzi. Megítélésem szerint fölényesen sommásan és túlnyomórészt alaptalanul azzal gyanúsítja őket, hogy elvtelen alkudozásokra készek. A Magyar Október Párt - úgymond - nem kapható arra, hogy a nép feje fölött tárgyalásokba bocsátkozzék a hatalommal. Az új párt egyáltalán nem is törekszik hatalomra, ehelyett a mindenkori hatalom és az egész politikai élet bírálója és ellenőre kíván lenni az utca népe, a munkásság nevében. (folyt.)
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Magyar Október Párt alakuló közgyűlése - 2. folyt.
|
Orbán Viktor - aki a Fidesz választmánya megbízásából üdvözölte a közgyűlést - rámutatott: szervezetét legalábbis egy politikai kérdésben komoly ellentét választja el az alakuló párttól, éspedig a hatalommal folytatott tárgyalások ügyében. Kelemen Péter tanár, aki mint a Szabad Demokraták Szövetségének tagja szólalt fel - de nem az SZDSZ hanem csak a maga nevében - ugyancsak bírálta a Magyar Október Pártnak az Ellenzéki Kerekasztallal és a tárgyalásokkal kapcsolatos álláspontját és intett attól, hogy Krassóék pártja egyenlőségjelet tegyen az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal közé. Rámutatott arra is, hogy az a hangvétel, amivel az új párt - mint az utca népének, a munkásságnak az állítólag hiteles képviselője - fellép, nem nélkülözi a demagógia elveit. Ez annál is furcsább, minthogy a 28 alapító között legfeljebb 5 munkás található. +++
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|