 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyarországi Rabbikar felhívása
"A Magyarországi Rabbikar is
felemeli a Romániában kialakult rendkívül súlyos helyzet miatt
tiltakozó szavát, és papi kötelességének tartja, hogy a vérontás és
mészárlás azonnali végetvetését követelje. Egyúttal pedig kéri a
kedves hittestvéreket, hogy siessenek a súlyos szorongattatásban
lévők segítségére. Gyógyszer, kötszer, élelmiszer, ruha vagy
bármilyen más küldeményeiket adják le a Budapest, VII. kerület
Wesselényi u. 7. szám alatti Talmud-Tóra helyiségben. Ügyeleti órák:
naponta 7.30-12 és 16.30-18 óráig."
SZER, A munka világa:
Elítéltek sorsa a magyarországi börtönökben
"Hajnóczy Árpád
közlései szerint, idézünk: "A magyar bűntetés-végrehajtás
vállalatai 9 ipari és 3 agár célgazdaság, tavaly 4,4 milliárd
forint értéket termelt, amelyből a nyereség összege elérte a 307
milliót. A költségvetési támogatás 1988-ban 2 milliárd 376 millió
forint volt és a társadalombiztosításra pedig 110 millió forint
áramlott vissza."
|
|
|
|
|
|
 |
- Romániai események visszhangja Londonban - 1.folyt.
|
Az egyik szervező a londoni római katolikusok papja volt. Tőle
kérdezem: mi volt a megmozdulás célja?
- Nem tüntetésről van itt szó, hanme kifejezni óhajtottuk
szolidaritásunkat, részvétünket azzal a szenvedő néppel, akik
ezekben az órákban harcolnak függetlenségükért, szabadságukért.
Különösképpen megemlékezünk azokról, akik megindították ezt
fenomenális szabadságharcot Tőkés László református lelkész,
családja és hívei iránt, akik áldozatot nem kímélve, életüket
feláldozták, megindítottak egy zsabadságharvot, aminek a jutalma -
mi bízunk az Istenben, hogy győzelem lesz.
- A megemlékezés jellegének megfelelően a résztvevők fekete
gyászszalagot viseltek és elsősorban papok vitték a szót. Balogh
Sándor református lelkész megható imája után felolvasták Tőkés
Lászlónak híveihez írt utolsó üzenetét, amelyben elmondja azt az
esetet, ahogy négy ember - otthonában - megtámadta.
A résztvevők ezután elénekelték a székely himnuszt.
Kettőszázra becsültem az ottlévők számát. Volt ott körülbelül
húsz román is - hiszen közös ügyről van szó - és az egyik szónok
hangsúlyozta is, hogy ez az összefogás a megbékélés ideje.
Az egyik román szervezet képviselője elmondta, hogy felhívták
a csehszlovák külügyminisztert, segítséget - méghozzá katonai
segítséget
- kértek Románia számára, és hasonló kérésre buzdították
a jelenlévőket, hiszen még az egyórás ünnepség alatt is érkeztek
hírek a Securitate előretöréseiről.
A résztvevők elénekelték a magyar és a román himnuszt, majd
valakinek a spontán ötletére a fekete karszalagokat felkötötték
annak a kis kopár fának az ágaira, melynek tövében a gyertyák égnek.
Igazi karácsonyfa lett belőle. +++
1989. december 23., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Újabb néhány perces latyakszlalomozás után egy kicsony, fával borított, szép templomhoz értünk. Megálltunk. A templom mellett puritán paplak állt. Sehol egy lélek, csak madárfütty a téli tavaszban. Aztán, mintha a ház ablakában árnyék mozdult volna. Kisvártatva kinyílt a templomot és a házat körülvevő kerítés deszkakapuja, s ott állt egy fiatal, sovány, felkete öltönyös férfi. Tőkés László!Épségben, egészségben."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|