Rendszerváltás és az MTI

	Brandt nyilatkozata
Washington, 1989. április 11. (Amerika Hangja, Világhíradó) - A Süddeutsche Zeitung nevű müncheni napilap munkatársa beszélgetést folytatott az NSZK volt kancellárjával Willy Brandt-tal a Szocialista Internacionálé elnökével. A tekintélyes szociáldemokrata politikushoz intézett első kérdés így szólt: - A nyugatnémet kormány a Ceausescu Romániájában sorozatosan elkövetett emberjogi sértések miatt visszahívta bukaresti nagykövetét, éppúgy, mint Párizs tette a maga nagykövetével. Az ön véleménye szerint elegendő egy ilyen diplomáciai tiltakozó gesztus? Brandt azt válaszolta, hogy nem szívesen foglalkozik más országok viszonyaival, de eljött az ideje annak, hogy ő, mint a kelet- európai országok iránt jóindulattal viseltető személy kifejezésre juttassa mélységes aggodalmát. Bukarest a múltban ésszerű kezdeményezésekkel tüntette ki magát. Megtagadta a prágai tavasz elleni szovjet vezette katonai akcióban való közreműködést és Őt, - Brandtot - nagyon elszomorítja, hogy most meg kell mondania a bukaresti vezetőknek: "iszonyú kárt okoztok országotoknak". Ha Románia meg akar birkózni saját problémáival, akkor több együttműködésre lenne szüksége. Mai magatartásával azonban az a veszély fenyegeti, hogy minden, de minden oldal felé elszigetelődik. Európa országai csak akkor fognak együttműködni a románokkal, ha Bukarest tiszteletben tartja az emberi alapjogokat, ezért megértem, hogy legalább a nagyköveteket visszahívják Bukarestből, ami a legkevesebb, mert azután a diplomatákkal együtt azt kell fontolóra venni, nincs-e szükség határozottabb lépésekre. Brandt a továbbiakban az európai fejedelmi abszolutizmus, vagy még inkább a sztálinizmus rendszeréhez hasonlította a Ceausescu rezsimet. Az interjúvoló újságíró ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Bukarest egy sztálinista jellegű nemzetiségi politika keretében falupusztítást hajt végre. Brandt erre elmondta, hogy eddig még nem szólt erről nyilvánosan, de most elárulja: múlt év augusztusában Ceausescuhoz intézett személyes levélben juttatta kifejezésre a nemzeti kisebbségek és a folyamatban levő áttelepítések miatti aggodalmait. A Szocialista Internacionálé elnöke itt hozzáfűzte: - Nyomasztónak érzem, hogy a bukaresti rezsim első embere nem tartotta szükségesnek, hogy válaszoljon levelemre. Brandt nyilatkozatában különösen fájdalmasnak minősítette azt, hogy Manescu volt román külügyminisztert meggátolták abban, hogy az azóta visszahívott bukaresti német nagykövettel beszélhessen. Azzal a Manescuval történt ez, akivel oly eredményesen működött együtt Brandt külügyminiszter korában 1967-ben. A nyugatnémet politikus az interjú folyamán pozitív értelemben szólt a Gorbacsov nevéhez fűződő reform-mozgalomról. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy már 1960-ban a német szociáldemokrata párt kongresszusán azt mondotta: "Lehet, hogy Hruscsov unokái még kommunistának nevezik majd magukat, bár talán már nem lesznek azok. - Ez ma már nem a jövő zenéje, hanem igazi aktualitás". Az újságíró azt kérdezte, gondolt volna-e két évvel ezelőtt akárcsak álmában is arra, hogy egy kommunista vezető Moszkvában kijelenti: elképzelhetőnek tartja, hogy az ellenzék vezérének szerepe jut neki. Hiszen ezt tette nemrég Grósz Károly. Brandt így felelt: Bizony, merőben valószínűtlennek tartottam volna. Budapesten mostanában izgalmas dolgok történnek. +++ 1989. április 11., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »