|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyarországi Rabbikar felhívása
"A Magyarországi Rabbikar is
felemeli a Romániában kialakult rendkívül súlyos helyzet miatt
tiltakozó szavát, és papi kötelességének tartja, hogy a vérontás és
mészárlás azonnali végetvetését követelje. Egyúttal pedig kéri a
kedves hittestvéreket, hogy siessenek a súlyos szorongattatásban
lévők segítségére. Gyógyszer, kötszer, élelmiszer, ruha vagy
bármilyen más küldeményeiket adják le a Budapest, VII. kerület
Wesselényi u. 7. szám alatti Talmud-Tóra helyiségben. Ügyeleti órák:
naponta 7.30-12 és 16.30-18 óráig."
SZER, A munka világa:
Elítéltek sorsa a magyarországi börtönökben
"Hajnóczy Árpád
közlései szerint, idézünk: "A magyar bűntetés-végrehajtás
vállalatai 9 ipari és 3 agár célgazdaság, tavaly 4,4 milliárd
forint értéket termelt, amelyből a nyereség összege elérte a 307
milliót. A költségvetési támogatás 1988-ban 2 milliárd 376 millió
forint volt és a társadalombiztosításra pedig 110 millió forint
áramlott vissza."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly - rádióbeszélgetés (1. rész)
|
1989. április 2., vasárnap - Több mint félszáz, a közérdeklődést tükröző kérdésre válaszolt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a vasárnap elhangzott Hívja a 388-378-as telefonszámot című rádióműsor vendégeként. Az ,,Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér,, népi bölcsességét, azaz a realitások figyelembe vételét életfilozófiaként is megfogalmazó főtitkár a válaszadás metódusát illetően - figyelembe véve a műsoridő szabta kereteket, az alig több mint egyórás időtartamot - is a kompromisszumra hajlott: tartózkodott a rövid, egyszavas válaszoktól, ugyanakkor a hosszadalmas, bonyolult megfogalmazásoktól is. A valóság szem előtt tartására ösztönözte kérdéseivel beszélgetőpartnere, Tóth Pál, a Magyar Rádió Krónika rovatának munkatársa is. A kérdésekből és válaszokból kibontakozó beszélgetésfolyam lehetőséget teremtett arra, hogy kirajzolódjon a politikus véleménye a hazánkat napjainkban érintő nemzetközi kérdésekről, bel- és gazdaságpolitikánk problémáiról, az MSZMP helyzetéről és állásfoglalásairól.
A főtitkár személyére vonatkozó, mégis a túlzott udvariaskodást mellőző kérdések sora után Grósz Károly a Mihail Gorbacsovval nemrégiben lezajlott találkozóval kapcsolatos érdeklődésre válaszolt. Elmondta, hogy Moszkvában az történt, ami erről a sajtóban megjelent, s amit a Központi Bizottságnak is jelentettek: nyílt, őszinte konzultáció volt. Azért csúszott a találkozó időpontja, mert a főtitkári látogatás nem akarta megelőzni Németh Miklós miniszterelnökét, hiszen a két ország gazdasági együttműködése szempontjából azok voltak a fontosabbak. A találkozón egyértelműen megerősítést nyert: a Szovjetunióban támogatják a magyar reform koncepcióját. Rokonszenvvel figyelik, mi több, elemzik és felhasználják a tanulságokat. Nem másolják, hiszen a Szovjetunió méretei hazánkétól eltérőek, s a feladatok időrendiségében is különbség van. Grósz Károly beszámolt arról is, hogy a magyar fél tárgyalási kosarában szerepelt a semlegesség ügye, ő vetette fel, mint a magyar belpolitikai életben jelentkező új kérdéskört. Személyes véleményét hangoztatta ezzel kapcsolatban, azt, hogy ez a kérdés ma nem aktuális, ugyanakkor következetesen azon kell munkálkodni, hogy a két katonai tömb megszűnjék. Mint oly sok más kérdésben, ebben is teljes egység volt Mihail Gorbacsov és közötte - mondotta. (folyt.köv.)
1989. április 2., vasárnap 19:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly - rádióbeszélgetés (2. rész)
|
Grósz Károly utalt arra is, hogy Moszkvában kifejtette a kétoldalú gazdasági szerződésekről és a KGST-n belüli viszonyokról a véleményét. A magyar álláspont ezzel kapcsolatban az volt, hogy egy új elszámolási rendszert szeretnénk megvalósítani a kétoldalú kapcsolatokban, ami leegyszerűsíően fogalmazva a finn modellnek lenne megfelelő. Ehhez kérte Gorbacsov politikai támogatását, aki egyetértett ezzel, ugyanakkor megjegyezte, hogy a KGST korszerűsítése szükséges, de nagyon időigényes folyamat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad megvárni, amíg az összes tagország érdekeit egyeztetni tudják, és szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy nem lehet a KGST-t felülről, néhány miniszterelnök megállapodása alapján korszerűsíteni. Először a kétoldalú kapcsolatokat kell fejleszteni, s amikor ennek köszönhetően egy egységesebb, jobban összehangolt piac lesz, akkor lehet magasabb szintre lépni a KGST-ben is. A magyar álláspontnak most kedvezőbb volt a fogadtatása, mint korábban - emelte ki a főtitkár. Kitért arra is, hogy a magyar javaslattal kapcsolatos fogadókészséget nem ismerik valamennyi szocialista országban, de mindenütt barátkoznak a gondolattal, és másoknak is vannak nagyon konstruktív javaslatai. A Gorbacsovval folytatott tanácskozással összefüggésben, illetve egy, a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elhangzott megjegyzés kapcsán került szóba a román kérdés, s az aradi találkozó óta eltelt időszak. Grósz Károly erre vonatkozóan kifejtette: Arad óta ismereteink gazdagodtak, többet tudunk az ottani folyamatokról, jobban megismertük a nemzetközi közvélemény álláspontját is. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy mindez nem lesz hatástalan a román politikára, a román belpolitikai életre, amelynek formálódása, rugalmasabb megjelenése több lehetőséget ad számukra az együttműködésre, a vitás kérdések tisztázására. Nekünk nem a román néppel van konfliktusunk - hangoztatta -, hanem a román politika olyan kérdésköreivel, amelyeknél elvi és gyakorlati felfogásunk eltér. Nem változott megítélésünk a román nemzetiségi politikát illetően sem; első perctől kezdve azt vallottuk, s személy szerint a főtitkár is, hogy elfogadhatatlan számunkra az az álláspont: Romániában a nemzetiségi problémákat megoldották. Folytatva a beszélgetést, Grósz Károly egy kérdés kapcsán kitért arra is, hogy minden országnak a belügye, miképpen kezeli az alternatív módon, a másképpen gondolkodókat. Ha Magyarországon az emberek azt gondolják, hogy Csehszlovákiában nem kezelik helyesen ezt a kérdést, akkor juttassák kifejezésre véleményüket. Ez ellen nekünk nincs kifogásunk, hiszen azt is lehetővé tesszük, ha esetleg a magyar politika ellen akarnak tüntetéssel tiltakozni. Magyarországon tehát más gyakorlatot folytatunk. (folyt.köv.)
1989. április 2., vasárnap 19:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly - rádióbeszélgetés (3. rész)
|
Grósz Károly a nemzetközi kapcsolatainkkal összefüggésben szólt találkozójáról Jasszer Arafattal, s kifejtette: a PFSZ VB elnökének közreműködését kérte abban, hogy a többi arab ország vezetője is megértse szándékainkat az Izrael állammal kapcsolatos törekvéseinket illetően. A beszélgetés során egy nagy kérdéscsokor érintette az MSZMP jelenlegi irányvonalát is. A sorjázó kérdésekre Grósz Károly a többi között elmondta: a többpártrendszer alkalmasabb formának tűnik ma arra, hogy a szocialista demokratizmus kiépítésének útján haladjunk, mint az egypárti konstrukció. Bár - tette hozzá - nem az a fő kérdés, hogy egypárt- vagy többpártrendszer van, hanem az: a társadalomban jelen lévő különböző érdekek és törekvések megjelenjenek a közélet színpadán, és egyre több ember tudjon beleszólni saját sorsának és a társadalom életének alakításába. A főtitkár reagált azokra a kifogásokra is, amelyek a pártvezetés egységét hiányolják. Kijelentette: a vezetés egységes, ám néhány kérdésben nagyon szenvedélyes vita folyik. A politikusok emberi-politikai élményeik alapján a korábbinál erőteljesebben mutatják meg saját arcukat. Ez hasznos, de ha zavart okoz a mozgalomban, akkor le kell vonni a tanulságokat. Tehát több energiát és időt kell arra szánni, hogy a véleményeket egyeztessék, ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítani a véleménykülönbségek elfogadtatására, éppen a platformszabadság jegyében. Így közeledhet majd a pártvezetésről kialakított vélemény, illetve a pártvezetés gyakorlati munkája a tagság véleményéhez. A kompromisszumra való készség a politikában természetes jelenség, nincs olyan politikai párt, amely ezt kidobná az eszköztárából. A kompromisszumokban születnek meg általában a helyes válaszok. Az MSZMP-ben is léteznek különböző áramlatok. Bármi is legyen ezek megnevezése, az csupán a minősítése és nem az elítélése az eltérő platformokat vallóknak. A különböző viták, különböző vélemények ütközése nem új találmány, ettől a párt nem gyengül, éppen ellenkezőleg, erősödik. A cél az, hogy mindez a nyilvánosság előtt történjen, és az érvek győzzenek. Ha az aggodalmak miatt visszatérne a régi gyakorlat, akkor az megbocsáthatatlan hiba lenne. Meg kell tanulni mások érveit meghallgatni, az ellenvéleményeket elviselni és a tévedéseket bevallani. Éppen ezért ami ma a pártban történik, az egy új minőségű egységhez vezető út kezdete. A reform üteméről szólva Grósz Károly kiemelte: nem a politikai reformot kell lelassítani, hanem a gazdaságit felgyorsítani. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy a gazdassági reformfolyamatok kibontakoztatása sokkal bonyolultabb, mint a politikaiaké. (folyt.köv.)
1989. április 2., vasárnap 19:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly - rádióbeszélgetés (4. rész)
|
Ez azért van, mert a gazdasági viszonyok rendkívül összekuszáltak, illetve az objektív adottságaink - például az adósságállomány nagysága - miatt nagyon szűk lehetőség kínálkozik az újításra. A legfontosabb mégis, hogy tartósan ne legyen túl nagy szakadék a két folyamat között. Grósz Károly válaszolt több, a történelmi események megítélésére vonatkozó, vagy éppen a közelmúlt történéseivel kapcsolatos kérdésre is. Kijelentette, hogy nem tartotta politikailag célszerűnek az 1956-os eseményekkel kapcsolatos, még ki nem érlelt értékelés nyilvánosságra hozását. Az akkori történések népfelkelésnek minősítése nézete szerint leegyszerűsítő, a pontosabb megközelítés szerinte az, amely egy diákmegmozdulás, egy felkelés, majd egy ellenforradalomba átcsapó folyamatként értékeli 1956 ismert napjait. Mindehhez hozzátette, hogy ugyanakkor vallja: minden politikusnak joga, hogy saját meggyőződését képviselje. A főtitkár foglalkozott a hazánkban fellépő antiszemitizmussal, cigányellenességgel, vagyis a fajgyűlölettel, illetve a nacionalizmus kérdésével is. Nyomatékosan megismételte a párt ezekben a kérdésekben többször világosan megfogalmazott álláspontját: minden rendelkezésére álló politikai eszközzel fellép e jelenségek ellen. A Nagy Imre politikai rehabilitálására vonatkozó kérdésre elmondta: nem valószínű, hogy az a temetése előtt vagy akár csak utána is megtörténhet. Bizonyosan a jogi rehabilitálásnak van létjogosultsága, s ehhez a teljes periratot tanulmányozni kell. Ez azonban nem a pártvezetés, hanem a szakemberek dolga. Nagy Imre politikai szerepének megítélésében azonban a pártnak van, és kell hogy legyen véleménye, ezért most tudatosan és következetesen felderítik, illetve feldolgozzák az újabb és újabb okmányokat. Lehetővé kell tenni azt is, hogy ezeket a dokumentumokat a közvélemény is megismerhesse. Ám hozzátette: olyan politikai természetű hibák történtek azokban a napokban, amelyek a teljes rehabilitációt politikai szempontból nem indokolják. Amennyiben új ismeretekhez jutnak e dokumentumok tanulmányozása során, akkor felül kell vizsgálni az eddigi álláspontot. A dokumentumok, és így az újabb ismeretek körének bővítéséhez kérték a Szovjetunió és Jugoszlávia segítségét is. Grósz Károly rámutatott arra is, hogy a mai paraméterekkel nem lehet mérni az akkori történéseket, de azokat akkor is számba kell venni. Kötelességünk azt a korszakot megnyugtatóan lezárni - hangoztatta -, s ennek során egyetlen politikai rendező elvet célszerű elfogadni, a megbékélés, a társadalmi közmegegyezés felé keresni a kiutat. (folyt.köv.)
1989. április 2., vasárnap 19:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly - rádióbeszélgetés (5. rész)
|
A közelmúlt történelmének eseményeiről is szó esett a beszélgetés során. A kérdés arra vonatkozott, hogy erről az időszakról miért nem szólnak a még élő tanúk, Kádár János, Biszku Béla, Korom Mihály vagy Apró Antal. Grósz Károly válaszában elmondta, hogy Kádár János egészségi állapota ebben a pillanatban nem engedi meg, hogy az erre az időszakra vonatkozó, tehát az utolsó 15 esztendővel kapcsolatos emlékeinek rendezésével, tapasztalatainak összegzésével foglalkozzon. Ám ígéretet tett arra, hogy ha állapota jobb lesz, akkor ennek az időszaknak az élményanyagát megpróbálja felidézni, számbavenni. Emellett természetesen rendelkezésre állnak az 1973-tól eltelt időszak okmányai is. Bár a dokumentumok nem adják vissza a szubjektív, hangulati elemeket - ehhez kell a párt elnökének segítsége -, azokat higgadtan fel kívánják dolgozni, s a tanulságait hasznosítani akarják. A műsorban a lakosság és az MSZMP-tagok közötti 10 százalékos arány parlamenti megjelenésének kérdése kapcsán Grósz Károly kifejtette: a párt tömegbefolyása a párttagság arányánál általában nagyobb. A párt taglétszáma és képviselői mandátuma között más országokéhoz hasonló a hazai aránykülönbség is. A választási mechanizmusban a párt nem befolyásolta ezeket az arányokat. A főtitkár kitért arra is, hogy a parlamentben a párttag képviselőcsoport vezetőjének szerepét csak átmenetileg kívánja betölteni, erről majd később a kommunista képviselők véleményének ismeretében fognak újból dönteni. A ,,Kinek jó a munkásőrség?,, felvetésre határozottan kijelentette, hogy az országnak, és hozzátette: ez az önkéntes testület részt vállal a közrend, a közbiztonság és az ország védelmi képességeinek megtartásában. A munkásőrség egyébként nem párthadseregként indult, s ma sem párt alapon, hanem állami, társadalmi alapon szervezett testület. Önkéntesei között megtalálhatók nemcsak az MSZMP-nek, hanem a Magyar Demokrata Fórumnak, sőt a FIDESZ-nek is a tagjai. Grósz Károly nem helyeselte, hogy más pártok létrehozzanak fegyveres testületeket, mint ahogy azt sem, hogy az MSZMP hozzon önállóan létre ilyet. Meggyőződése szerint nyitottabbá kell tenni a munkásőrséget, s tagja lehessen mindenki, bármelyik párthoz is tartozik. Grósz Károly a Budapest-Bécs világkiállítást olyan lehetőségnek nevezte, amelyet hiba lenne elszalasztani, s támogatja mindazok véleményét, akik úgy gondolják, hogy ez a rendezvény az ország gazdasági felemelkedésének egyik lehetősége. (folyt.köv.)
1989. április 2., vasárnap 20:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly - rádióbeszélgetés (6. rész)
|
Az Óbudai Hajógyár területén - amely egyébként egyik színhelye lehetne a kiállításnak - a minap lezajlott eseményekről szólva annak a véleményének adott hangot: megérti az emberek aggodalmát, ám mégsem tartja indokoltnak, hogy egy-egy kisebb közösség érdeke alapján döntsenek az ilyen jellegű kérdésekben. Ugyanakkor nem szabad az íróasztal mellől csak gazdasági számítások alapján a közösség véleményének ismerete nélkül dönteni - vélekedett. Szóba került az infláció és a költségvetési támogatások leépítésének témaköre is. Grósz Károly elmondta: az infláció csökkentésének programján a pártban és a kormányban is dolgoznak. Kívánatos az egyszámjegyű infláció lenne, s az, hogy nemkívánatos hatásait ellensúlyozni tudják. Véleménye szerint a stabilitás időszaka három-öt év múlva következhetne el, és 1995 után lehet arra számítani, hogy a bruttó hazai termék körülbelül 3 százalékkal növekedjen. A mezőgazdaság támogatásával tartósan kell számolni, ám az ipar dotációjának további csökkentésére van szükség - fogalmazott a támogatások kérdésével kapcsolatban a főtitkár. Bár az iparnak is szüksége van támogatásra, hiszen munkahelyet kell teremteni a működőképtelen vállalatok dolgozóinak is, s pótolni kell a termelésből kieső eszközöket is. A műsor hallgatói sok személyes jellegű kérdésre is választ kaphattak. Így többek között arra is, hogy Grósz Károly március 15-ét a Központi Bizottság székházában töltötte, ahol a KB ülésére készült. Szeretne gyakrabban kimozdulni a fővárosból, s több alkalmat találni arra, hogy közvetlen élményeket gyűjtsön, beszélgessen az emberekkel. Kifejtette álláspontját a sajtóval kapcsolatos viszonyáról, s a hallgatók megtudhatták azt is, hogy bár szeret autót vezetni, jelenleg, biztonsági okokból - akárcsak az Elnöki Tanács, illetve a Minisztertanács elnöke - ezt nem teheti. A beszélgetés végén kifejezte készségét, hogy bármikor rendelkezésre áll a hasonló műsorok elkészítéséhez. (MTI)
1989. április 2., vasárnap 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Újabb néhány perces latyakszlalomozás után egy kicsony, fával borított, szép templomhoz értünk. Megálltunk. A templom mellett puritán paplak állt. Sehol egy lélek, csak madárfütty a téli tavaszban. Aztán, mintha a ház ablakában árnyék mozdult volna. Kisvártatva kinyílt a templomot és a házat körülvevő kerítés deszkakapuja, s ott állt egy fiatal, sovány, felkete öltönyös férfi. Tőkés László!Épségben, egészségben."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|