|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyarországi Rabbikar felhívása
"A Magyarországi Rabbikar is
felemeli a Romániában kialakult rendkívül súlyos helyzet miatt
tiltakozó szavát, és papi kötelességének tartja, hogy a vérontás és
mészárlás azonnali végetvetését követelje. Egyúttal pedig kéri a
kedves hittestvéreket, hogy siessenek a súlyos szorongattatásban
lévők segítségére. Gyógyszer, kötszer, élelmiszer, ruha vagy
bármilyen más küldeményeiket adják le a Budapest, VII. kerület
Wesselényi u. 7. szám alatti Talmud-Tóra helyiségben. Ügyeleti órák:
naponta 7.30-12 és 16.30-18 óráig."
SZER, A munka világa:
Elítéltek sorsa a magyarországi börtönökben
"Hajnóczy Árpád
közlései szerint, idézünk: "A magyar bűntetés-végrehajtás
vállalatai 9 ipari és 3 agár célgazdaság, tavaly 4,4 milliárd
forint értéket termelt, amelyből a nyereség összege elérte a 307
milliót. A költségvetési támogatás 1988-ban 2 milliárd 376 millió
forint volt és a társadalombiztosításra pedig 110 millió forint
áramlott vissza."
|
|
|
|
|
|
|
Csoóri Moszkvában (1.rész)
|
1990. május 16. szerda (MTI-Panoráma) - 1966-ban jártam itt utoljára. Azóta nem jöhettem, aminek nem elsősorban az itteniek voltak az okai, hanem inkább az otthoniak - nyilatkozta az MTI-nek röviddel Moszkvából történt szerdai elutazása előtt Csoóri Sándor. A költő ezúttal a magyar kultúra jeles képviselőjeként érkezett a szovjet fővárosba, hogy részt vegyen a moszkvai magyar kulturális központ hivatalos megnyitóján.
- Pedig előtte, 1963-tól nagyon jó kapcsolatom volt Grigorij Csuhrajjal, akivel közös filmet is terveztünk. Csuhraj akkor ablakot nyitott számomra egy másik Oroszországra is. Rengeteg olyan dolgot mondott el háborús életéből, amelyet akkoriban még nem volt ildomos nyilvánosan közölni. Már a hatvanas években olyasmiről beszélt, ami érzékeltette, hogy itt egy másik Oroszország, egy másik világ képe is feldereng. Később Elem Klimov volt az, aki hozta a híreket, és megerősítette: igenis van egy komoly együttgondolkodó értelmiség Moszkvában. Ez a szellemi közeg a későbbiek során természetesen dobta ki magából, dobta fel Szaharovot és a többiket.
Csoóri Sándor utalt arra, hogy noha nem mint politikus, hanem mint a magyar kultúra képviselője érkezett a moszkvai megnyitóra, a szovjet fővárosban eszmecseréket folytatott több befolyásos szovjet politikussal is, így Valenytyin Falinnal, az SZKP KB nemzetközi osztályának vezetőjével, Georgij Sahnazarovval, Gorbacsov tanácsadójával, Gavriil Popovval, Moszkva tanácselnökével, Nyikolaj Gubenko kulturális miniszterrel és másokkal.
- Furcsa módon csak részben beszéltünk politikáról, sokkal inkább a kulturáról, az egész emberiséget érintő erkölcsi és szellemi kérdésekről cseréltünk eszmét. Olyanokról, amelyek minden értelmiségiben felvillannak: mi lesz a következő évtizedek értelmiségi feladata? Hogyan építhetők fel a politika által lezüllesztett emberi és nemzetek közötti kapcsolatok? Csak egy birodalmi gondolatot kell-e lebontani vagy föl kell-e valami mást építeni. Emlékszem, odahaza néhány évvel ezelőtt egy tételt állítottam föl magamnak: ha a Szovjetunió demokratizál, abba fog belebukni, ha nem demokratizál, akkor abba. Ezek a hamletinél is nehezebb kérdések. Annak örülök, hogy ezek a vezető politikusok, Popovtól Falinig, tisztában vannak ezzel. (folyt.)
1990. május 16., szerda 18:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Csoóri Moszkvában (2.rész)
|
- Az emberiség életében a politikának soha sem volt annyira közvetlen hatása az emberi történelemre, mint most - fűzi hozzá. A további témákról szólva elmondta:
- Sokat beszéltünk arról, lehet-e elit nélkül megváltoztatni egy ország stílusát? Ha nem, akkor hogyan lehet jó értelemben vett elitet kinevelni? Mert az bizonyos, hogy minden haladás feltétele a műveltség, és ez vonatkozik a gazdaságra is. A szervesen gondolkodó emberek sokasága és elitje kellene. Nagyon természetes lett volna, ha akár a német kérdésről, akár Magyarország és a Szovjetunió viszonyáról beszélgetünk. Mégis azt gondoltuk - vagy inkább éreztük, mert így kanyargott a beszélgetés -, hogy sokkal inkább arról érdemes tanácskoznunk, miként lehet a megromlott viszonyokat úgy újjáépíteni, hogy azok a kultúrateremtés alkalmai lehessenek. Javasoltam, hogy ne nagyszabású szellemi találkozókat rendezzenek, hanem ültessenek le 15-20 embert, akik minden látványos propaganda nélkül cserélhetik ki nézeteiket. Az ilyen összejövetelek alkalmasak lennének az előítéletek fokozatos feloldására, lebontására is.
- A kétoldalú kapcsolatok minden megbeszélésen fölmerültek, de természetesen ilyen beágyazottságban. Mindenütt megjegyezték, hogy nagyon szeretnék, ha az új miniszterelnök mielőbb vendégségbe jönne Moszkvába. Konkrét meghívás nem volt, csupán beszéltünk erről. Ezt mindketten szeretnénk, az igény kölcsönös. Az volt a jó, hogy tulajdonképpen mellékesen politizáltunk. Az, amire alapoztuk ezt a jövőbeni találkozást, az egészen más volt: nem a politika szárazabb, szikesebb, gyakorlati elképzelései, lehetőségei, hanem egy sokkal szellemibb kapcsolatkeresés.
Csoóri Sándor külön is kitért Gavriil Popovval folytatott eszmecseréjére. Mint mondotta, nem csak okos, szellemes, de meghitt beszélgetést folytatott a moszkvai tanács új első emberével.
- Kiderült, hogy a legradikálisabb ember a legegyszerűbben és legtisztábban gondolkozó egyéniség. Az ő radikalizmusa nem abban van, hogy erőszakos és rámenős. Az ő radikalizmusa a nagyon is emberi gondolkodásban ölt testet, vagyis a politikát is az emberi viszonylatokba helyezi bele. Egyetértettünk egyebek között abban, hogy több párt léte önmagában még nem jelent többpártrendszert. A politikai kultúrát kell odáig emelni, hogy a több pártból többpártrendszer lehessen. (folyt.)
1990. május 16., szerda 18:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Csoóri Moszkvában (3.rész)
|
A mostani moszkvai látogatás jellegéhez visszakanyarodva Csoóri Sándor kifejtette:
- Nem pártemberként jöttem, és partnereim is úgy vélték: nem ez ez a legfontosabb. A kapcsolatkeresés új stílusát ízlelgettük, anélkül, hogy kimondtuk volna, hogy mi most kapcsolatot akarunk keresni. Falinnal például szóba került ,56. Nagyon alaposan vitakoztunk, beszélgettünk, ő is mondott új szempontokat és mi is. A beszélgetés vége az lett, hogy egyetértettünk: újra kell gondolni az egészet a dokumentumok alapján, és erre ők is készek. Az volt a legmegnyugtatóbb, hogy a legkényesebb kérdések mellett lehetett szót váltani a további kapcsolatokról.
Valentyin Falin egyébként magyar vendége előtt kijelentette: tudomásul kell venni, hogy a XX. század legfőbb ellentmondása nem a szocializmus és a kapitalizmus, hanem a politika és az erkölcs között feszül.
Csoóri Sándor az MTI moszkvai irodájának adott nyilatkozatában tapasztalatait összegezve annak a véleményének adott hangot, hogy Moszkva támogatja a magyarországi reformokat, azok sikerét kívánja. Ez szerinte mindenekelőtt abból a megfontolásból fakad, hogy ,,ha egy kis műhelyben jól zajlanak a dolgok, akkor azt már nagyban is könnyebb megvalósítani,,.
- A beszélgetések folyamán megnyilvánult természetes rokonszenv egyértelműen a szovjet vezetés támogatást jelezte. Mint ahogy az is, hogy a bizalom jeleként őszintén megosztották velünk gondjaikat is.
Dorogi Sándor (Moszkva), MTI-Panoráma
1990. május 16., szerda 18:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Újabb néhány perces latyakszlalomozás után egy kicsony, fával borított, szép templomhoz értünk. Megálltunk. A templom mellett puritán paplak állt. Sehol egy lélek, csak madárfütty a téli tavaszban. Aztán, mintha a ház ablakában árnyék mozdult volna. Kisvártatva kinyílt a templomot és a házat körülvevő kerítés deszkakapuja, s ott állt egy fiatal, sovány, felkete öltönyös férfi. Tőkés László!Épségben, egészségben."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|