|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyarországi Rabbikar felhívása
"A Magyarországi Rabbikar is
felemeli a Romániában kialakult rendkívül súlyos helyzet miatt
tiltakozó szavát, és papi kötelességének tartja, hogy a vérontás és
mészárlás azonnali végetvetését követelje. Egyúttal pedig kéri a
kedves hittestvéreket, hogy siessenek a súlyos szorongattatásban
lévők segítségére. Gyógyszer, kötszer, élelmiszer, ruha vagy
bármilyen más küldeményeiket adják le a Budapest, VII. kerület
Wesselényi u. 7. szám alatti Talmud-Tóra helyiségben. Ügyeleti órák:
naponta 7.30-12 és 16.30-18 óráig."
SZER, A munka világa:
Elítéltek sorsa a magyarországi börtönökben
"Hajnóczy Árpád
közlései szerint, idézünk: "A magyar bűntetés-végrehajtás
vállalatai 9 ipari és 3 agár célgazdaság, tavaly 4,4 milliárd
forint értéket termelt, amelyből a nyereség összege elérte a 307
milliót. A költségvetési támogatás 1988-ban 2 milliárd 376 millió
forint volt és a társadalombiztosításra pedig 110 millió forint
áramlott vissza."
|
|
|
|
|
|
|
Háromoldalú politikai tárgyalások (1. rész)
|
1989. szeptember 6., - A SZOT plénuma megerősítette, hogy a szakszervezetek küldöttsége nem vehet részt csupán megállapodások terheit viselő, azonban valós jogokkal nem rendelkező szervezetként a háromoldalú tárgyalásokon.
A nyilatkozatot Nagy Imre, a harmadik oldal tárgyalóküldöttségének vezetője ismertette a középszintű politikai érdekegyeztető tárgyalásokon, szerdán délután a Parlamentben. A nyilatkozat rámutat: a SZOT plénuma nagyra értékeli a Jószolgálati Bizottság deklarációját, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a konfliktus feloldása csak a Politikai Egyeztető Bizottság ülésén történhet, a korábban kifejtett álláspontok újraértékelésével. Pozsgay Imre, az MSZMP delegációjának vezetője a nyilatkozattal kapcsolatban megjegyezte: ez nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy a SZOT visszatérjen a tárgyalásokhoz. Az EKA nevében Szabad György kifejtette: az ellenzék vélemenye szerint mindhárom oldal egyenrangú félként vesz részt a tárgyalásokon. Idézte a három oldal által aláírt megállapodást, amely szerint a harmadikként felsorolt társadalmi szervezetek, mozgalmak támogatják az MSZMP és az EKA konstruktív párbeszédre, megegyezésre jutását. Ez az EKA véleménye szerint azt jelenti, hogy a harmadik oldal nem kívánja akadályozni az MSZMP és az ellenzék megegyezését. Nagy Imre ezután kérdést tett fel az EKA képviselőinek, miszerint az Ellenzéki Kerekasztalnak van-e kifogása a harmadik oldal szereplésével kapcsolatosan. Megemlítette, hogy a harmadik oldal a megbeszéléseken számos kompromisszumos javaslattal segítette a munka előrehaladását. Erre válaszul Szabad György kifejtette: az EKA-nak nem volt és nincs is oka kifogást emelni a harmadik oldal általános magatartásával szemben. Nem értékelte úgy a harmadik oldal magatartását, hogy az ellentétes a július 10-i alapmegállapodással, mindössze annyit tett szóvá, hogy a SZOT ne értelmezze az alapmegállapodást kiterjesztő módon. Ezt követően Huszár István (harmadik oldal) úgy vélekedett, hogy a Jószolgálati Bizottság keddi nyilatkozatának szellemében konszenzust lehet kialakítani, és nyitva áll az út a SZOT visszatéréséhez. A háromoldalú középszintű megbeszélésen, amelyen szerdán első alkalommal voltak jelen megfigyelőként a parlamenti bizottságok képviselői, először a választójogi törvénnyel összefüggő nyitott kérdéseket tekintették át. (folyt.köv.)
1989. szeptember 6., szerda 18:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Háromoldalú politikai tárgyalások (2. rész)
|
A szakbizottság ezzel kapcsolatos munkáját Tóth András (MSZMP) ismertette. Elöljáróban elmondta, hogy a bizottság modellezte a középszinten már konszenzussal jóváhagyott kétfordulós választási rendszert, amelynek lényege, hogy egyenlő arányban oszlanak el majd a mandátumok az egyéni választókerületekben és a megyei listákon, továbbá kontingenst hagy a töredékszavazatok visszaszámlálására. A modellezés során kiderült, hogy a kis megyékben keletkezhetnek aránytalanságok. Ennek kiküszöbölésére az alapelemeket - érintetlenül hagyva a bizottság ajánlotta a kompenzációra fenntartott helyek számának növelését. Ennek fényében a Parlament létszáma az eredetileg szereplő 350-ről 374 fősre nőne. A mandátumok közül 152 egyéni választókerületekben, 152 megyei, fővárosi listán dőlne el, 70 mandátumot pedig meghagynának a töredékszavazatok összeszámlálása után arányos szétosztásra. Ezzel a kis módosítással megszüntethetők a rendszer aránytalanságai. A bizottság ugyancsak kidolgozta a megyei listán, illetőleg az országos kompenzációs listán való indulás feltételeit. Ennek értelmében megyei listát a párt állíthat, amely a megyében az egyéni választókörzetek 25 százalékában indított jelöltet. Az országos kompenzációs listán való részvétel feltétele hét megyei lista állítása. Ezt követően a jelöltállítás kérdéseit vitatták meg. A bizottság eredetileg azt indítványozta, hogy a törvényjavaslatban két vázlatot kellene a Parlament elé terjeszteni. Ezek egyike azt tartalmazná, hogy jelöltet pártok és állampolgárok állíthatnak. Ezt a másik verzió kibővítené a társadalmi szervezetek és mozgalmak jelöltállítási lehetőségével. Az erről folytatott vitában az Ellenzéki Kerekasztal képviselői kifejtették, hogy továbbra is szilárd véleményük a korporációs parlamenti szisztéma alkalmazásának elvetése. Ezzel kapcsolatban rámutattak: listán csak azok a szervezetek állíthassanak jelöltet, amelyek vállalják a pártokra vonatkozó majdani jogszabályi kritériumokat. Így eleget tesznek az olyan követelményeknek, mint a vagyon átvilágíthatósága, illetőleg a zárt tagság. E feltételek esetén az EKA nem látja akadályát annak, hogy szervezetek is indulhassanak a listán. Ugyanakkor megjegyezték, hogy továbbra is megvan a lehetőség arra, hogy az ilyen feltételeknek eleget tenni nem tudó szervezetek - például a munkahelyeken működő érdekvédelmi szervezetek - egyéni indulókat támogassanak. Az elmondottakra hivatkozva az EKA úgy foglalt állást, hogy nem lenne célszerű a törvényjavaslatban kétféle változatot a parlament elé terjeszteni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 6., szerda 18:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Háromoldalú politikai tárgyalások (3. rész)
|
A választási törvényről lényegében konszenzus született. Mindössze néhány kérdés maradt függőben: többek között a társadalmi szervezetek jelöltállítási joga, a választások nyilvánossága, s a választási etikai kódex. Ezeket a témákat szakbizottságok tárgyalják tovább. A munkahelyi pártszerveződésekkel kapcsolatban az Ellenzéki Kerekasztal előterjesztette álláspontját, amely a korábbiakhoz képest nem változott. Az EKA nevében Pethő Iván megismételte, hogy a választások előtt 90 nappal már nem működhetnek pártok a munkahelyeken, kivételt jelentenek a fegyveres erők, amelyek esetében az EKA tudomásul veszi az MSZMP által megszabott 1990. december 31-i határidőt a pártszervezetek megszüntetésére. Pozsgay Imre egy elmúlt ülésen felvetett kérdésre adott választ, amely úgy hangzott, hogy ha nincs megállapodás a munkahelyi pártszerveződésekkel kapcsolatban, akkor a kormány milyen álláspontra helyezkedik. Az MSZMP delegációjának vezetője elmondta, hogy a kormány a párt álláspontja szerint terjeszti elő a törvényt, de az EKA eltérő véleményét az ellenzék megfogalmazása szerint feltünteti. Ezt követően heves vita alakult ki az MSZMP és az EKA között a munkahelyi pártszerveződésekről. Orbán Viktor hangsúlyozta: ha az MSZMP nem mozdul ki a munkahelyekről, sőt az új pártok bevonulnak oda, akkor az pártharcot jelent, a termelés szétverését. Fejti György (MSZMP) jogelméleti kérdésnek tartotta a munkahelyi pártszervezetek működését, mert szerinte a politika nem szorítható ki a munkahelyekről, még tilalom esetén sem. Ezért kell korlátozni a pártszervezetek ottani működését, mint ahogy azt az MSZMP KB legutóbb elfogadta. Pozsgay Imre megállapította, hogy nem közelednek az álláspontok ez ügyben. Hangsúlyozta, hogy nem lehet egy csapásra lebontani a még működő rendszereket, a régi és az új között meg kell teremteni az átmenetet, mert különben polgárháborús megoldás veszélye fenyeget, amit senki sem akarhat. A vitát a levezető elnök Asbóthné Thorma Judit azzal zárta le, hogy nem közeledtek az álláspontok. (folyt.köv.)
1989. szeptember 6., szerda 19:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Háromoldalú politikai tárgyalások (4. rész)
|
Még nem teljes az egyetértés a pártok finanszírozásának kérdésében. Pető Iván, az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében hangsúlyozta, hogy az EKA szerint a téma két részre bontható. Egyrészt szó van a pártok működésének és gazdálkodásának jogi szabályozásáról, másrészt ezzel szorosan összefügg az újonnan létrejött pártok finanszírozása az átmeneti időszakban. Utóbbival kapcsolatban rámutatott: mindenképpen meg kell teremteni az ellenzéki pártok - és nemcsak az EKA-ba tömörült szervezetekről van szó - működésének feltételeit. Mind a három oldal egyetért abban, hogy a többpártrendszer nem kerülhet többe, mint az egypártrendszer. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy az elmúlt negyven esztendőben állami támogatást kapott szervezetek jelentős előnyben vannak. A sokat hangoztatott esélyegyenlőség felé pedig csak akkor lehet közelíteni, ha ezeken a vagyoni privilégiumokon enyhítenek. Pető Iván egyebek közt tudakolta: az MSZMP idei költségvetési támogatásából mennyit tud átengedni? Ugyancsak szólt arról, hogy az MSZMP kinyilvánította: vagyona egynegyedét - 2,1 milliárd forintnyi könyv szerinti értéket - átenged a kormánynak az újonnan létrejött pártok és szervezetek infrastruktúrájának megteremtéséhez. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ne az MSZMP egyoldalú döntése legyen, hogy miről mond le. Arról is beszélt, hogy az MSZMP jó szándékát szimbolikus lépésekkel is bizonyíthatná. Így például azzal, hogy lemond a megyei lapok tulajdonlásáról. Végül az EKA nevében önmérsékletet kért az MSZMP-től abban, hogy a kezében lévő vagyont nem fogja oly módon forgatni, hogy az megengedhetetlen előnyhöz jutassa, valamint visszatetszést keltsen a társadalomban, illetőleg vagyonát nem transzformálja át. Szintén sürgette, hogy kezdjenek megbeszéléseket a történelmi pártoknak az elmúlt negyven évben az állam tulajdonába került ingatlanvagyonáról, és ezek egy részének visszaadásáról. Budzsáklia Mátyás az MSZMP nevében nyilatkozatot olvasott fel. Ebben az MSZMP fenntartja azt az elvi álláspontját, hogy a többpártrendszer nem kerülhet többe az egypártrendszernél. Kinyilvánítja, hogy indokoltnak tartja az újjáalakuló pártok infrastruktúrájának és működési feltételének megteremtését. Az MSZMP vagyonáról részletes kimutatást tár az októberben megrendezendő XIV. kongresszus elé. Továbbá ingatlanai egy részét átadja a kormánynak, hogy ezzel segítse az újjáalakuló és az induló pártok infrastruktúrájának megteremtését, valamint az egészségügyet és az oktatást. Ugyancsak szándékában áll, hogy megvizsgálják a történelmi pártok ingatlanai visszaadásának lehetőségét. (folyt.köv.)
1989. szeptember 6., szerda 22:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Háromoldalú politikai tárgyalások (5. rész)
|
A vitában szó volt arról, hogy a pártok finanszírozásának kérdésében az EKA eredeti álláspontjához képest több engedményt tett. Így például már nem tartja szükségesnek, hogy az összes társadalmi szervezet vagyonát egy körben tegyék átvilágíthatóvá. Elfogadta, hogy az ifjúsági szervezetek és a szakszervezetek külön-külön, egymás között oldják meg az ifjúság, illetőleg az érdekvédelmi szervezetek vagyonával kapcsolatos problémákat. Ugyancsak hozzájárultak ahhoz, hogy az MSZMP nem az egész vagyonát, hanem annak csak egynegyedét kívánja alku tárgyává tenni. Ugyanakkor az EKA képviselői fenntartásukat hangoztatták azzal kapcsolatban, hogy az MSZMP makacsul kitart eredeti álláspontja mellett, miszerint vagyonával csak tagjainak köteles elszámolni. Az EKA szerint az MSZMP állampártként, privilegizált helyzetben tett szert vagyona jelentékeny részére, ezért köteles arról az egész társadalom előtt elszámolni. Gaskó István (EKA) beszámolt arról, hogy az Ellenzéki Kerekasztal képviselői szerdán tárgyaltak Raft Miklós államtitkárral, a Minisztertanács Hivatalának elnökével az MSZMP részéről a kormány rendelkezésére bocsátott 2,1 milliárd forintos vagyon, javarészt ingatlan sorsáról. Hangsúlyozta: kezdeti lépésként sem tartják elfogadhatónak az első ajánlatot, amely szerint az ellenzéki szervezetek a fővárosban két épületet kapnának, egyet a központban, egyet külterületen. Különösen, hogy vidéki infrastruktúráról szó sem esett. Márpedig így a sokat hangoztatott esélyegyenlőség felé haladásra vidéken tovább csökken a remény. Pozsgay Imre válaszában nagyon fontos kijelentésnek minősítette, hogy az MSZMP egyetértését fejezte ki azzal, miszerint a többpártrendszer nem kerülhet többe az egypártrendszernél. Emlékeztetett arra, hogy a párttörvényről szóló megállapodással az MSZMP kötelezőnek tartja vagyonának átvilágítását. Ezzel kapcsolatban azonban megerősítette az MSZMP azon elvi álláspontját, hogy a háromoldalú tárgyalásokat nem tartja illetékesnek a vagyonáról való elszámolásra. Végezetül megjegyezte: megérti az ellenzéki pártoknak az átmeneti időszakban való működéssel kapcsolatos kérdéseit. Ugyanakkor ezeket jogalkotáson kívülieknek minősítette. Épp ezért megkérdezte: mi az akadálya, hogy a párttörvény vonatkozásában kimondassék a konszenzus. (folyt.köv.)
1989. szeptember 6., szerda 22:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Háromoldalú politikai tárgyalások (6. rész)
|
Az EKA képviselői az ellenzéki pártok ellemi működési feltételeinek megteremtését fontosnak nevezték a konszenzus kialakulásához. Végül Szabad György tett fel részükről egy olyan kérdést, amely mint később kiderült, a megegyezés irányába mozdította el a vitát. Megkérdezte: hajlandó lenne-e az MSZMP nyilatkozatot tenni, hogy kész a szabadon megválasztott, új parlament előtt vagyonáról elszámolni az állami és a pártvagyon szétválasztásának megkönnyítése érdekében? Pozsgay Imre erre igennel válaszolt. Ezenkívül elmondta azt is, hogy a kormány részéről az új szervezeteknek elkülönített 50 milliós alapot az MSZMP idei költségvetési támogatásából hozták létre. Az államminiszter válaszait az EKA örömmel konstatálta. Az 50 millió forintból még meglévő részről pedig mihamarabbi tárgyalásokat sürgetett az EKA. Nagy Imre a harmadik oldal részéről kifejtette, hogy a párttörvény kérdésében talán most már rövidesen kialakítható a konszenzus. A harmadik oldal szervezetei nevében pedig támogatta, hogy mihamarabb teremtsék meg az induló és az újjáalakuló szervezetek infrastruktúráját. (folyt.köv.)
1989. szeptember 6., szerda 22:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Háromoldalú politikai tárgyalások (7. rész)
|
Az Ellenzéki Kerekasztal kompromisszumos javaslatot terjesztett elő azzal kapcsolatban, hogy milyen párttisztséget tölthetnek be a fegyveres erők tagjai. Ennek lényege, hogy a honvédség és a határőrség tagjai alapszervezeti vezetői tisztséget láthatnak el, míg a rendőrök csak a lakóterületükön vállalhatnak pártfunkciót. Pozsgay Imre jelentős javaslatnak minősítette ezt, s türelmet kért a válszt illetően. Emlékezetes, hogy az MSZMP eredeti javaslata szerint a fegyveres erők tagjai országos, megyei és kerületi szinten nem tölthetnek be funkciót. Ezt követően Orbán Viktor (EKA) felvetette, hogy a módosítandó büntető eljárási törvény miért nem a korábbi megállapodásnak megfelelően, december 1-jén lép életbe. Ő ugyanis úgy hallotta, hogy az új időpont 1990. március 1-je. Pozsgay Imre elmondta, hogy az MSZMP-nek semmiféle érdeke sem fűződik a hatálybalépés időpontjának módosításához, csupán szakmai, technikai kérdésről van szó. Orbán Viktor megjegyezte, hogy az EKA számára azért fontos a minél korábbi hatályba lépés, mert számukra aggodalmat keltene, ha a választási kampány ideje alatt még érvényben lenne a korábbi törvény. Pozsgay Imre támogatta a minél korábbi hatályba lépés lehetőségének megteremtését. Hankis Elemér (EKA) javasolta, hogy a televízió már ezen a héten adjon vitaműsort a háromoldalú tárgyalásokról. Ennek érdekében felszólítják a TV elnökét, hogy teremtse meg ezt a lehetőséget. A javaslatot a másik két fél is támogatta, s megegyeztek abban, hogy az első ilyen műsor a választási törvényről szól majd. A középszintű háromoldalú tárgyalások pénteken folytatódnak. (MTI)
1989. szeptember 6., szerda 22:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Újabb néhány perces latyakszlalomozás után egy kicsony, fával borított, szép templomhoz értünk. Megálltunk. A templom mellett puritán paplak állt. Sehol egy lélek, csak madárfütty a téli tavaszban. Aztán, mintha a ház ablakában árnyék mozdult volna. Kisvártatva kinyílt a templomot és a házat körülvevő kerítés deszkakapuja, s ott állt egy fiatal, sovány, felkete öltönyös férfi. Tőkés László!Épségben, egészségben."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|