|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
Látszat-többpártrendszer
|
München, 1989. április 5. (SZER, Magyar híradó) - A magyar társadalom nem kész a valódi alkotmányozásra. Nem azért, mert a legképzettebb és legfelvilágosultabb gondolkodók képviselői nem tudják, hogy mit és hogyan tartalmazzon az alkotmány; elsősorban azért készületlen az ország, mert a demokratikus erők még nem elég szervezettek, nem elég erősek ahhoz, hogy helyes elképzeléseiknek az MSZMP teljhatalmával szemben érvényt szerezhessenek. A sztálinista típusú pártállam, ez a mesterségesen életben tartott sziámi iker még nincs szétoperálva. Minden életfontosságú szerve még közös. Amíg nem sikerül szervezetileg és funkcionálisan elválasztani a kommunista pártot az államtól, addig megmaradnak az MSZMP privilégiumai, addig ez a szervezet dönt el minden lényeges kérdést. A demokratikus pártkezdeményezések egyelőre csupán annak a látszatnak a keltésére alkalmasak, mintha már valamilyen többpártrendszer lenne, holott változatlanul egypártrendszer van, annak minden következményével. Az MSZMP továbbra is szórhatja a pénzt a veszteséges vállalatok támogatására, adhat milliárdos kölcsönöket a Szovjetuniónak a jamburgihoz hasonló létesítmények építésének a formájában, megépíttetheti azt a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert, amely nemcsak tönkreteszi jóvátehetetlenül a környezetet, de tovább növeli az ország eladósodását. A nagyobb nyíltság sem jelent lényeges változást, mert a társadalom véleményének nincs következménye. Hiába bírálják meg a téves és hibás döntések hozóit, azok változatlanul a helyükön maradhatnak. Hiába lepleződik le az MSZMP hozzá nem értése, azért szilárdan kezében tarthatja a kormányzást és a hatalmat. Lehet-e ilyen körülmények között a társadalomnak kialkudnia és ha kell kikényszeríteni az MSZMP-től az igazságos, a pártok és az állampolgárok számára az egyenlő esélyeket garantáló alkotmányos szabályozást? Aligha. A demokratikus ellenzék legjobbjai azt illetően felkészültek, hogy milyen szabályozás, milyen intézményrendszer, milyen alkotmányos szankciók és garanciák biztosíthatnák a legjobban az emberi jógákat, a politikai szabadságjogokat, a tulajdonszabadságon alapuló valódi piacgazdálkodást, a szegények támogatását és az egyenlő szociális biztonság szavatolását. A demokratikus erők nem képesek egyelőre erőt felmutatni, hogy helyes elképzeléseik ne csupán óhajok maradjanak. Az erő felmutatásához szabad és a pártok teljes egyenlőségén alapuló választásra lenne először szükség. Akkor kiderülne, hogy melyik párt mögött mekkora választói tömeg áll, hogy komolyan védi-e a népszuverenitást, mekkora szava lehet a közélet tartós szabályainak a kialakításában. Amíg nem kerül sor a tömegtájékoztatási szervek egyenlő igénybevételével és egyenlő anyagi feltételekkel megtartott szabad választásokra, addig az ország nem kész a valódi alkotmányozásra. Egyes állampolgárai, sőt egyes demokratikus pártok és mozgalmak tudhatják, mi lenne a helyes, az igazságos, de az a helyes elgondolás, az az igazság, ami nem tud érvényesülni, mert nem áll mögötte erő, csupán az igazság lehetősége, s ennyiben csak féligazság. Ezt jól tudja az MSZMP, és ezt ki is használta eddig a maga javára. Hogy ez a jövőben másként legyen, ehhez elvi alapokra kell helyezni az uralkodó párt és az ellenzéki demokrata pártok s független mozgalmak viszonyát. +++
1989. április 5., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|