|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-nagymarosi vízlépcső
|
London, 1989. április 2. (BBC, Interjú) - Magyar környezetvédők ma ismét akcióba léptek Nagymaroson a vízlépcső építése ellen, melyet a konstrukció ellenzői - mint budapesti tudósítónk Sally Ackroyd jelenti - a sztálini idők hatalmas, presztízs, költekező befektetéseihez hasonlítanak, és amelyet ugyancsak a sztálini időkéhez hasonló jelzőkkel illetnek, azaz hatalmas, ronda és elképzelhetetlenül veszteséges. A tiltakozó kirándulást a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Kör környezetvédő csoportja rendezte. Ma este ennek a csoportnak vezetőjével, Lovas Pállal beszélgettem telefonon. - Elsőnek az érdekel, hogyan ment az esemény. - Három különvonat szállította a Nyugati pályaudvarról Zebegénybe, illetve Nagymarosra azt a mintegy 3500-4000 embert, akik részt vettek ezen a tüntetésen; fiatalabbak, idősebbek vegyesen, de tulajdonképpen főleg fiatalok voltak. Gráf Judit volt az első, aki beszélt, ő a Duna Körnek a tagja, és egy ismertetés hangzott el arról, hogy lényegében mi történt, illetve mi nem történt a vízlépcsővel kapcsolatban Magyarországon. Ezután a háromezernyi ember elindult Zebegényből Nagymarosra. - Most már a magyar oldalon is haladottabbak az építkezések? - Annyiban, hogy például a Duna bal partján, tehát a zebegény- nagymarosi oldalon megépítették azt az ideiglenes utat, amelyik alkalmas arra, hogy az elkövetkezendő egy-két évben a forgalmat lebonyolítsa. Ugyanakkor ezt a szintet is majd fel kell emelni a jelenlegi vízszinthez képest. Tehát az útnak a mostani szintjét fel kell emelni másfél-két méterrel, mert még lényegében ez sincs kész, ez csak egy ideiglenes út az új útig. - Mi történt a karhatalommal? Jelen volt valami erővel? - Igen. Egyeztettünk a múlt héten a váci rendőrkapitánysággal, s ők lényegében nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy zavartalanul bonyolíthattuk le a mai kirándulásunkat. A menet elején és a menet végén motorosrendőrök zárták és nyitották az utat. - De nem volt semmi zavar, baj? - Semmi nem történt. - És volt alkalmuk a tiltakozóknak érintkezni valakivel az építkezés vezetősége soraiból? - Nem. Amikor a menet elindult Zebegényből Nagymaros felé, 12 óra után 5-10 perccel érkeztünk meg az építkezés főbejáratához. Ott már több százan vártak minket, akik nem Zebegényig, hanem csak Nagymarosig mentek a vonattal. Itt kezdődött tulajdonképpen négy-öt főből álló felszólalássorozat, amelyik aztán elhangzott az építkezés előtt. - A jövőre nézve mik a remények? Lesz-e ennek valami foganatja, vagy tovább lehet vinni a tiltakozást valami más formában? - A tiltakozásokat továbbra is folytatjuk. Hogy aztán lesz-e ennek foganatja, abban egyre kevésbé hiszünk, mert a kormány és párt alkalmas a párbeszédre, ezek jelen pillanatban is hazudnak, félrevezetik a lakosságot. Úgyhogy mi nekik nem hiszünk. Éppen ezért a tüntetés során elhangzott az, hogy mondjon le a kormány, és nagyon hosszan skandálták azt, hogy mondjon le az építő, illetve a környezetvédelmi miniszter, Maróthy László. +++
1989. április 2., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|