 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
 |
A recski tábor
|
London, 1989. február 13. (BBC, Panoráma) - Magyarországon a recski
tábor egykori túlélői az Országgyűléshez írott levelükben azt
követelik, hogy a parlament ítélje el az ötvenes évek illegális
eljárásait, és tegye jóvá a régi igazságtalanságokat. Hallgassák
meg erről Sally Ackroyd tudósítását:
- Az ötvenes évek leghírhedtebb magyarországi internáló tábora
Recsken működött, ahova Rákosi elzáratott mindenkit, akit
ellenfelének tartott. így kerültek Recskre jobboldali aktivisták,
szociáldemokraták, kisgazdapártiak, de még kommunisták is.
1953-ban, Sztálin halála után a tábort megszüntették, de csak a
kommunistákat rehabilitálták, és a túlélőkkel közölték, hogy
további 10 évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak, ha egy szót is
szólnak a büntetőtáborban tapasztaltakról. Ennek eredményeként a
témáról több mint 30 évig majdnem tökéletes volt a hallgatás.
A Recski Szövetség azonban most már követeli az összes túlélő
teljes rehabilitálását, és követelte azt is, hogy az Országgyűlés
foglalkozzon a témával, illetve intézkedjen, hogy orvosolják az
egykori igazságtalanságokat.
A Szövetség tárcaközi bizottság felállítását javasolja, hogy az az
egész lakosság előtt rendezze a kérdést, valamint az áldozatok
emlékére állíttasson emlékművet.
A tábor volt foglyai rámutatnak, hogy az internáló táborban
eltöltött éveket a mai napig sem számítják be munkaévnek, amikor a
nyugdíjakat számítják ki. Ráadásul szabadulásuk után sehol sem
találtak munkát. Ezzel szemben azok, akik a jogtiprásért felelősek
voltak, egészen a közelmúltig magas pozíciókat töltöttek be, és -
mint mondják - szép nagy nyugdíjuk is van.
A Szövetség főtitkára, Zimányi Tibor azt mondta, hogy csoportja nem
vágyik bosszúra, viszont kérte, hogy a recski táborban szolgált
őrök álljanak nyilvánosság elé, és mondják el hogy mi, hogyan
történt. +++
1989. február 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|