 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
 |
Bécsi magyar rendezvények
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. szeptember 14. péntek (MTI-tud) - A budapesti
Nemzeti Színház vendégszereplésével és népművészeti kiállítással
kezdődött el csütörtökön este Bécsben a Collegium Hungaricum őszi
rendezvénysorozata.
Az intézmény székházának nagytermében a Nemzeti Színház
társulata nagy sikerrel előadta Eörsi István ,,Tragédia magyar
nyelven Szophoklész Antigonéjából,, című egyfelvonásos drámáját
Bessenyei Ferenc, Lukács Margit, Ráckevei Anna, Raksányi Gellért,
Tóth Éva és más neves művészek közreműködésével, Csiszár Imrének, a
színház igazgatójának rendezésében. A Collegium Hungaricum
fennállása óta ez volt az első eset, hogy a bécsi magyar kulturális
intézet épülete ilyen sokszereplős darab színhelye volt. A budapesti
társulat ugyancsak most először mutatta be külföldön az Eörsi-művet,
amelyet a szerző tavaly írt a Nemzeti Színház felkérésére, s amelyet
egy éve játszanak a Várszínházban. A bécsi előadás után a nézők -
ezúttal túlnyomórészben ausztriai magyarok - meleg ünneplésben
részesítették a színészeket.
Ugyancsak csütörtökön este a Collegium Hungaricumban
ünnepélyesen megnyitották a budapesti Néprajzi Múzeum ,,A magyar
címer a népművészetben,, címmel rendezett kiállítását. A tárlat
csaknem száz - az 1700-as évek elejétől e század harmincas évéig
készült - mindennapi használati tárgyat, ruhadarabot és sok
fényképet felvonultatva mutatja be a magyar történelmi címer
díszítőelemként való változatos népművészeti felhasználását. A
Bécsben bemutatott anyag egy része eddig meg Budapesten sem került
nyilvánosság elé. A megnyitón először Balázs Béla egyetemi tanár, a
Collegium Hungaricum új igazgatója beszélt, majd Klaus Beitl, a
bécsi Néprajzi Múzeum igazgatója méltatta az érdekes kiállítást, az
osztrák és magyar néprajztudomány hagyományosan jó kapcsolatait.
Az ünnepségen részt vett dr. Hoffmann Tamás, a budapesti
Néprajzi Múzeum főigazgatója, továbbá számos közép- és kelet-európai
ország múzeumi vezetője is, akik jelenleg az osztrák fővárosban
tanácskoznak intézményeik együttműködésének fejlesztéséről. +++
1990. szeptember 14., péntek 11:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|