 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
 |
Románia - Trianon
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. június 5. kedd (MTI-tud) - A trianoni
szerződés a jog erejével megtámadhatatlanul szentesítette a román
nemzet igényét Erdélyre - hangoztatták a román televízió hétfő esti
adásában. Alexandru Porteanu és Gheorghe Kalafeteanu bukaresti
történészek áttekintették az első világháborút lezáró párizsi
békeszerződések rendszerét, majd kidomborították: a trianoni
békeszerződés által szentesített Nagy-Románia létrejötte nem
történelmi konjunktúra terméke, hanem a wilsoni önrendelkezési elvek
alapján megvalósuló román szuverenitás természetes kiteljesedése
volt.
Kiemelték, hogy a trianoni békeszerződés azokat a határokat
jelölte ki Nagy-Románia számára, amelyeket az antant hatalmak és
Románia közötti titkos megállapodásokban rögzítettek. Hangsúlyozták,
hogy a román nép ezekért a határokért lépett be 1916-ban az első
világháborúba. Bár a két történész elmarasztalta a kommunista
diktatúra idején Trianonnal kapcsolatban követett román magatartást,
mert az ideológiai előítélekre épült, mégis egyértelműen
kiviláglott, hogy egész okfejtésük és értékelésük semmiben sem
különbözött a korábbi román történetírásban kifejtett
álláspontoktól. Úgy értékelték, hogy a nagyhatalmak 1920-ban
Romániára rákényszerítették a nemzetiségi előírásokat, de
értékelésük szerint ezek nagyhatalmi érdekeket fejeztek ki. Nem
tértek ki a gyulafehérvári nemzetgyűlésen kinyilatkoztatott
nemzetiségi jogokra.
A trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkalmából
sugárzott késő esti televíziós műsor két történész szereplője
végezetül hangsúlyozta, hogy a történelem realitásainak elismerése
meghozhatja mind a román, mind a magyar népnek a megbékélést.
Rámutattak, a trianoni békeszerződés mai tanulságai között fontos
helyen szerepel a román nemzet és a magyar nemzeti kisebbség
egymásrautaltságának felismerése és e felismerés alkotó szellemű
beépítése a napi politikai és társadalmi feladatok által megkövetelt
testvériségbe.+++
1990. június 5., kedd 09:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|