 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
 |
Romániai magyarság - Sütő András (1. rész)
|
Bukarest, 1990. február 10. szombat (MTI-TUD) - A
Ceausescu-diktatúra magyarellenes akcióiról Marosvásárhelyen
előkerült bizalmas okmányokat hozott nyilvánosságra az A hét című
hetilap, amely ezzel kapcsolatban beszélgetést közölt Sütő
Andrással. A neves iró kijelentette: ,,A forradalom napjaiban
szétszórt iratokból előkerült bizalmas jelentés elképesztő
cinizmussal tanúskodik minden idők egyik legnagyobb méretű
betelepítési akciójáról és annak eredményéről,,.
A hetilap által közöltekből kitűnik: Marosvásárhelyen az
1977-ben tartott hivatalos népszámláláson a város magyarsága 62
százalékot alkotott, a románoké pedig 35,8 százalék volt. 1985
elején az arány 55,9:42,9-ra változott, még mindig a magyar
kisebbség javára. A Maros megyei pártbizottság első titkárának most
előkerült bizalmas és titkosan kezelt adatai alapján 1990-re román
többséget akart kialakítani a román vezetés. Ezért még 1985-ben azt
javasolták, hogy öt év alatt 22800 román nemzetiségű személy
betelepítését engedélyezzék a ,,zárt városba,,. Ezzel a román
lakosság részaránya elérte volna 1990 végére az 58-60 százalékot.
A nyilvánosságra került tervet kommentálva Sütő hangoztatta,
hogy az számszerűleg fedi föl azt az államilag szervezett
lakosságmozgatást, amelynek eredményeként megszaporodott a magyar
munkanélküliek száma. Így fény derül arra, hogy a szakiskolát,
főiskolát végzett magyar fiatalok ezrei, tízezrei miért
kényszerültek távoli megyékben munkát vállalni, hogy a helybeli
születésű tanáro, orvosok miért kényszerültek ezrével Moldva
falvaiba.
Sütő András nyomatékosan hangsúlyozza: az ügyben érintett román
lakosságot a legcsekélyebb mértékben sem érheti bírálat, vagy
elítélés. Nem bűne, hogy a diktátornak a Sztálinéhoz hasonló
jelszava volt: ,,A magyarság kérdése csupán vagonkérdés,,. Távlati
elgondolása szerint a romániai magyarság, de kiváltképp a
Székelyföld etnikai szétszóratásának fasisztoid célját szolgálta
többek közt a falurombolás terve is, amellyel a Székelyföld mint
etnikai egység megsemmisült volna. (folyt.)
1990. február 10., szombat 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|