 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
 |
Megemlékezés a budapesti gettó felszabadulásáról (1. rész)
|
1990. január 18., csütörtök - Hálaadó istentiszteletet
tartottak pénteken délelőtt Budapesten a Dohány utcai zsinagógában a
budapesti gettó felszabadulásának 45. évfordulója alkalmából.
Hochberger László főrabbi ünnepi beszédében megemlékezett a
szovjet hadsereg katonáiról, akik több mint 50 ezer halálra ítélt
zsidót mentettek ki a gettóból, majd feltette a kérdést: valóban
ledőltek-e a gettó palánkjai? Mint mondta, napjainkban ismét
erősödik az antiszemitizmus, s kérte az ország vezetőit, hogy ne
engedjék a gyűlölködést, erősítsék a szeretetet, a megbékélést, mert
csak így lehetséges boldog élet az országban.
Ezt követően Schőner Alfréd főrabbi felolvasta Németh Miklós
miniszterelnöknek a hálaadó istentisztelet résztvevőihez címzett
levelét.
x x x
(A szerkesztőségek figyelmébe: a levél szövegét a mai mtib1017
számú hírünkben közöltük.)
x x x
Ugyancsak levelet küldött Hájim Herzog, Izrael Állam elnöke.
Ebben egyebek között azt írta: Budapest zsidó hitközsége, valamint
Izrael országa és a világ zsidósága meghajtja fejét, megemlékezve a
600 ezer magyar zsidóról, akik elpusztultak, illetve akiket
elpusztítottak a vészkorszakban. A zsidó nép soha nem felejtheti el
és soha nem bocsáthat meg azoknak, akik Európából valóságos
vágóhidat csináltak. Megemlékezett arról is, hogy a zsidó állam
megalapítása a budapesti származású cionista alkotó, dr. Theodor
Herzl látomása szerint valósult meg.
Ezt követően Glatz Ferenc művelődési miniszter szólt az
egybegyűltekhez. Egyebek közt hangsúlyozta: zsidó, nem zsidó, ilyen
és olyan nemzetiségű, ne csak eltűrje egymást, ne csak toleráns
legyen egymás iránt, hanem csodálja is a másik különbözőségét. Egy
ilyen új gondolkodás kialakításáért a legtöbbet az iskola, a nevelés
tehet. Ezért is van szüksége Magyarországnak egy ilyen szellemiséget
árasztó, és a maguk zsidóságára büszke fiatalokat nevelő iskolára.
(folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 14:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|