|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
Pártos Gábor a népszavazás jelentőségéről
|
----------------------------------------- London, 1989. november 28. (BBC, Panoráma) - Vegyük szemügyre a fő magyarországi fejleményt, a vasárnapi népszavazás eredményét: a szavazást javasló négy ellenzéki párt kapott többséget, de csak a legminimálisabb mértékben. Az eredmény vereséget jelent a Magyar Szocialista Párt és elnökjelöltje, Pozsgay Imre számára. - Munkatársunk, Pártos Gábor a következőkben látja a népszavazás jelentőségét: - Az MSZMP kormánya a lehető leghamarább akarta az elnökválasztást. Már ki is tűzték időpontját január 7-ikére. A szocialisták visszaszorulóban vannak az egyre magabiztosabb ellenzékkel szemben, és becslések szerint a szavazatoknak maximum 20 százalékát fogják kapni a közelgő országgyűlési választáson. De van egy népszerű elnökjelöltjük Pozsgay Imre személyében, aki a reformkommunisták közül a legtöbbet tette annak érdekében, hogy Magyarország a demokrácia irányában fejlődjék. A szocialista párt ki akarta használni Pozsgay személyes népszerűségét a lakosság körében és ezért akarták elnökké választatni az általános szavazójog alapján a közeljövőben. Érvük az volt, hogy az elnök személye stabilitást jelentene olyan időben, amikor Magyarország békés politikai forradalom korszakát éli. Mindez nem tetszett feltétlenül az ellenzéknek. Négy csoport - az erősen kommunistaellenes beállítottságú Szabad Demokraták Szövetségével az élén - ellenezte a közeljövőben tartandó elnökválasztás gondolatát. Nézetük szerint Pozsgaynak méltánytalan előnye lenne az ellenzék kevésbé ismert jelöltjeivel szemben. Pozsgay megválasztása nem annyira stabilitást nyújtana, hanem fenntartaná a kommunista uralmat a demokrácia leple alatt - így érveltek a szabaddemokraták. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pártos a népszavazásról - 1. folyt.
|
Az erről lefolyt népszavazás végső kimenetele az, hogy 0,2 százalékos többséggel a januári közvetlen elnökválasztás ellen szavazott a lakosság. De még ez a minimális többség is meglepő. A magyar szavazók - ha tényleg szabad kezet kapnának - bizonyára nem akarnák magukat megfosztani a lehetőségtől, hogy közvetlenül válasszák meg a köztársaság elnökét. Sok választó valószínűleg azért szavazott a szabaddemokraták mellett, hogy megbüntesse az MSZP-t, amelyet még mindig a kommunista elnyomás négy évtizedével azonosítanak. A szabaddemokraták győzelmének a legdöntőbb oka azonban egy másik, és sokkal nagyobb ellenzéki csoportnak, a Demokrata Fórumnak az a döntése volt, hogy bojkottálják a népszavazást. Bár a Fórumnak van saját elnökjelöltje, tagságának egy jó része támogatja Pozsgayt, aki védte őket a múltban a keményvonalas kommunistákkal szemben. A Demokrata Fórum azért bojkottálta a népszavazást, hogy ne legyen meg az érvényes eredményhez szükséges 50 százalékos részvételi arány. De, hogy érezzék a szabad választás jó ízét 40 éves komédia után, az emberek nagy számban igenis mentek szavazni: az arra jogosultak 58 százaléka adta le a voksát. Így tehát a Demokrata Fórum, melynek hívei biztosítani tudták volna a szavazatoknak talán további 20 százalékát is a januári elnökválasztás mellett, elvesztette a népszavazást ezzel a taktikai lépéssel mind önmaga, mind a szocialista párt számára. A népszavazás bojkottjával tehát nagyon elszámította magát a Demokrata Fórum. Amennyiben az új parlament képviselői fogják választani az elnököt, ez nagyon megnehezíti Pozsgay helyzetét, mert valószínűleg inkább egy ellenzéki jelöltet szeretnének. De van egy reménysugár Pozsgay Imre számára: a szabaddemokraták jelezték, hogy esetleg hajlandók elfogadni az alkotmány egy további módosítását, megadva a lakosságnak a jogot, hogy közvetlenül választhassa az elnököt. +++
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|