 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
 |
Fidesz akadémia
|
München, 1989. november 12. (SZER, Zene, szó) - A Fidesz
akadémiáról lesz szó, amely immár harmadik kurzusánál tart, címe:
Hogyan veszett ki a társadalomból a szolidaritás?
Szilágyi Sándor budapesti külső munkatársunk is megjelent a
kedden megtartott előadáson. Beszámolója következik:
- Immár harmadik sorozatát, hivatalos nevén kurzusát indította
el a Fidesz akadémia. Mielőtt röviden ismertetném az új sorozat első
előadását, vonjuk meg a kezdeményezés eddigi mérlegét. Éspedig a
legilletékesebb segítségével.
Vígh Mónikát, a Fidesz akadémia egyik szervezőjét kérdezem,
hogyan vonná meg a Fidesz akadémia eddigi előadásainak mérlegét?
Elmaradt a várakozásoktól, teljesítette, vagy esetleg túlszárnyalta
azokat?
- Két kurzus volt eddig. Az első az Ezredvég, avagy hogyan éljük
túl a XX. századot? címet viselte. Ez főleg inkább filozófikusabb
előadásokat tartalmazott arról, hogy milyen ideológiák élnek ma a
XX. század végén arról, hogy az emberiség hova jutott, és milyen
civilizációs helyzetbe került, és hát hogyan lehet túlélni, vagy
hogyan lehet tovább lépni ebből? A második pedig inkább egy
szociológiai kurzus volt, a lelkibeteg társadalmat, a lelkibeteg kis
közösségeket vette számba.
Úgy hiszem, hogy az előadások a várakozásokat teljesítették.
Nagyon magas színvonalú és egyben közérthetőek voltak. Az utána
következő beszélgetések talán már kevésbé sikerültek, látható volt,
hogy nem maradt rajtunk sem nyomtalanul fiatalokon sem az elmúlt 40
év. Nem nagyon tudunk kommunikálni. Nem nagyon tudunk a tárgyról
beszélgetni. (folyt.)
1989. november 12., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|