Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - második nap (5. rész)
dr. Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.), a Kecskeméti --------------------- Katona József Gimnázium tanára előljáróban kifejtette, hogy az ellenzéki képviselők bekerülésével valószínűleg hevesebb viták lesznek a Parlamentben. Ugyanakkor véleménye szerint a csatázó honatyák politikai ellenfelek lehetnek, de személyes ellenfelek semmiképp. A tárgyalt törvényjavaslatokra rátérve elmondta: a büntető eljárási törvény módosítása a terhelt és a védő jogainak kiterjesztését, illetve a nyomozó hatóságok jogainak korlátozását tartalmazza, s elengedhetetlen feltétele a demokratikus átmenetnek. Épp ezért vitába szállt azokkal a képviselőtársaival, akik a módosítás hatályba lépését 1990. március 1-jénél később tartják indokoltnak. Rámutatott: jövő márciusig lezajlik a köztársasági elnök megválasztása, sőt, lehet, hogy megválasztják az új parlamentet is. Mindezek fényében képtelen helyzetet teremtene - mondta -, ha a választásokkor olyan büntető eljárási törvény lenne érvényben, amely akadályozza az emberek szabad döntését. Ezért a képviselő éppen ellenkezőleg a büntető eljárási törvény módosításának előbbi, december 1-jéi hatályba lépését javasolta. Hozzáfűzte:, ismeretei szerint a nyomozó hatóságok apparátusának átállásához elegendő lenne két hónap. A Btk.-ra még fokozottabban érvényes, hogy elengedhetetlen feltétele a demokratikus átmenetnek. A jelenleg érvényben lévő Btk. államellenes bűncselekményekre vonatkozó passzusainak megszüntetése nélkül ugyanis az egész demokratikus ellenzék ellen eljárást indíthatnának államellenes összeesküvés, izgatás, vagy egyéb címeken. A képviselő helytelenítette azt a módosító javaslatot, amelynek értelmében a Btk. 1. és 2. paragrafusának módosítása csak 1990 márciusában lépne hatályba. Az említett két paragrafus ugyanis az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásáról, illetve az alkotmányos rend elleni szervezkedésről szól. Márpedig, ha ezek csak március 1-jétől lépnek életbe, akkor addig érvényben maradna a jelenlegi Btk. 139. paragrafusa. E szerint pedig jogilag az állami, társadalmi vagy gazdasági rend megdöntésére irányuló cselekménynek minősíthető, ha valaki a választási kampány során a többpártrendszer mellett agitál, vagy az állami tulajdonnal szemben fogalmaz meg programot - különösen, ha ezt szervezett formában (például MDF-tagként) teszi. Debreczeni József ezért indítványozta, hogy az Országgyűlés vesse el a hatálybalépést módosító javaslatot, és a Btk. módosítása egészében, az eredeti tervezet szerint a kihirdetés napján lépjen hatályba. (folyt. köv.) 1989. szeptember 27., szerda 12:22
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »