|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
- Petíció, felhívás - 1. folyt.
|
- Milyen mértékben nehezményezték szerinted Csehszlovákiában azt, hogy az 1968-as szovjet vezette invázióban a csapatok között magyar egységek is szerepeltek. - Én azt hiszem, hogy sokan megértették, hogy ez nem Magyarország lakosainak az akaratából történt, hanem a magyar kormány, amely alapvetően mindig követette - még ha néha egy kicsit vonakodva is - a szovjet utasításokat, úgyhogy a magyar kormány csinálta, illetve a magyar párt. Ennek ellenére, amikor én néhány évvel később a 70-es évek közepén először kaptam átmenetileg egy kiutazási engedélyt Csehszlovákiába, amit azután nem is ismételtek meg utána, akkor én beszéltem Prágában sok emberrel, és még nagyon érezhető volt ez a rossz érzés, hogy a magyarok részt vettek ebben az invázióban, és olyanok, akik annak idején éppen turisták voltak azok mesélték, hogy például annak a munkásszállásnak, vagy turistaszállónak a falán, ahol ők voltak akkor éppen, magyarellenes feliratok jelentek meg. Hát tényleg, az ember csak szégyennel tud erre visszaemlékezni, és akkor is csak szégyent tudott érezni. Most viszont annál örömtelibb az, hogy a Vencel téren a magyarokat éltették. - Gondolom, most inkább áttevődött a nehezményezés a csehszlovák lakosságról a csehszlovák vezetőségre a magyar változásokkal szemben. - Feltétlenül így van, és én azt hiszem, hogy ha csak valamilyen dramatikus változás nem következik be a Szovjetunióban, akkor sem az NDK, sem Csehszlovákia vezetői nem folytathatják sokáig ezt a neosztalinista politikájukat, mert teljesen elszigetelődnek. Még az első kérdésedhez megjegyezném azt, hogy ezen a petíción, illetve felhíváson kívül nagyon sok egyéb is született. Így például csak emlékezetből mondjam, amit a tegnapi újságokban láttam: a Magyar Demokrata Fórum országos elnökségének a tiltakozása és felhívása, a Fidesz választmánynak egy másik felhívása, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Társasága Magyar Tagozatának egy tiltakozása, de ezen kívül nagyon sok más független szervezet is tiltakozott. +++
1989. augusztus 25., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|