|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
- A Magyar Néppárt és a szovjet nagykövetség kapcsolata - 1. folyt.
|
- Én úgy gondolom, hogy a szovjet tárgyalófél egyrészt nagyon örült annak, hogy kapott egy ilyen korrekt belső tájékoztatást, hogy nem kerültük ki a kényes kérdéseket, és mindenekelőtt megpróbáltuk vázolni a magunk elképezelését a magyar-szovjet viszonyra. Számunkra voltak olyan kérdések, amelyek nekünk kevésbé látszottak izgalmasnak. Ilyen például az, hogy mikor lesz Magyarországon meg a pártok bejegyzése. Ők úgy gondolták, hogy ahhoz, hogy kialakuljon egy teljesen legális kapcsolat a két fél között, annak feltétele a pártok hivatalos bejegyzése. Mi ezt mellékesnek tartjuk. Mi úgy gondoltuk, már most is működnek ezek a pártok, a Magyar Néppárt - ugyanúgy mint a Nemzeti Parasztpárt, s a Nemzeti Párt utóda - nem is kell, hogy magát újonnan bejegyezze, hiszen eddig is pártként létezett, nem oszlatták fel 1948-ban. Tehát nem kerültünk egy olyan helyzetbe, amikor jogilag magunkat igazolni kell. - Önök a szovjet követségen milyen álláspontot képviseltek a magyar-szovjet viszonyról? - Hát ez volt nyilván a tárgyalás második felének a kérdésköre, és a legizgalmasabb kérdésköre. Kitértünk arra a problémakörre, hogy a kárpátaljai magyarok helyzete milyen. Egyrészt visszaigazoltuk az eddigi pozitív változásokat, másrészt pedig újabb jelentős javulásokat kértünk. Többek között abban, hogy a határmenti falu lehessen sokkal nyitottabb és szabadabb, másrészt pedig például lehessen magyarul használni a városneveket is. (folyt.)
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|